Allergia - korunk népbetegsége?
2007/11/18 08:00
862 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az allergia egyre inkább népbetegséggé válik, mind több ember szenved tüneteitől. Vajon mi lehet az oka ennek a jelenségeknek? Az allergiás hajlam bizonyos anyagokra veleszületett képesség. Az ilyen ember bizonyos anyagokra allergiás, túlérzékeny módon reagál.

allergia

Az allergiás jelenségeket (mely a szervezetben lejátszódó igen bonyolult folyamatok eredménye) többnyire a külvilágból bejutott idegen anyag váltja ki. Az allergiás jelenség lehet helyi, de vonatkozhat a szervezet egészségre is. Érthető, hogy ez utóbbiak legtöbbször a veszélyesebbek. Milyen jelenségeket nevezhetünk allergiásnak? A sokak által ismert csalánkiütés, a kötőhártya-gyulladás, a hirtelen bedugult orr, a hirtelen jelentkező légszomj, köhögéses, fulladásos roham ugyanúgy allergiás eredetű lehet, mint a helyi bőrpír bizonyos esetei, a kellemetlen bőrviszketések egyes formái, néhány hasmenés, a hidegrázás bizonyos esetei, de allergiás eredetű lehet a bőr kisebesedésének néhány formája és a ritkán jelentkező, de akár halállal is végződő rosszullétek bizonyos típusa.

A szervezetén belül olyan sejtek keringenek, melyek felhúzott csapdaként vigyáznak arra, hogy allergén anyagok ne kerüljenek a szervezetbe. Ha mégis bejut az allergén, a "csapda lecsapódik", és a szervezetet elárasztja a sejtből kiáramló belső hatóanyag. Az előbb említett "csapdaként" működő őrjáratozó sejtek a fehérvérsejtek csoportjába tartoznak, a szervezet védekező rendszerének részét képezik. A belőlük kiszabaduló hatóanyag okozza a tüneteket. Az, hogy milyen gyorsan jelentkeznek ezek a tünetek, az allergén bejutási módjától is függ. A tápcsatornán át bekerülő élelmiszerek lassabban okoznak tüneteket, mint a rovarcsípések, gyógyszerként beszedett, vagy a légutakon át bejutott idegen anyagok. A nagyobb levegőszennyezés miatt megnőtt a külső okok miatti allergia előfordulása is. A levegőben szálló porszem nagyságú szennyeződések lejutva a légutak mélyebb részeibe, mozgásba hozhatják a védelmi rendszer sejtjeit, melyek asztmás jelenségekkel jeleznek. De nemcsak a légutakon át juthatnak be allergének a szervezetbe. A táplálékba kerülő, kiütéseket vagy hasmenést okozó élelmi anyagok a bélrendszerben okoznak panaszokat. A bőrre kerülő vegyszerek, fémek, ékszerek legtöbbször csak helyi bőrjelenségeket okoznak. A levegőben lebegő szemcsék nemcsak a légutakba kerülhetnek be, de a szem kötőhártyáját és az orrnyálkahártyát is ingerelhetik. A közvetlenül a vérbe, az érpályába adott injekciók okozhatják a legsúlyosabb allergiás betegségeket.

Az allergiát, mint divatos, egyre gyakrabban előforduló betegséget emlegetjük, holott végigvonult az emberiség egész történetén. Időszámításunk előtt is leírtak már olyan betegségeket, melyek allergiás eredetűek lehettek. A kínaiak i.e. 2800-ban használtak efedrint (melyet a kínai fenyőcserjéből készítettek), s elképzelhető, hogy az asztmás tüneteket, betegségeket is ismerték. Kiegészítő kezelésként még ma is előfordul ez a gyógyszer. Az asztma és az ekcéma diagnózisát Hyppokrates alkalmazta először. Az asztma szót ő még általánosan használta a különböző légzési panaszokra, ekcéma alatt pedig szinte minden bőrtünetet értett. Elsőként figyelte meg, hogy egyes emberek az elfogyasztott sajttól allergiás betegségeket kaptak. Nekik azt tanácsolta, mellőzzék ezt az élelmiszert. A történelem későbbi korszakaiban is leírtak ételallergiát: feltehetőleg III. Richárdnak földieper allergiája volt. A gyümölcs elfogyasztásakor kiütések jelentek meg a bőrén. Ezt ismerve akkor idézett elő kiütéseket a bőrén, amikor akart: a kiütések jó ürügyként szolgáltak mérgezés vagy boszorkányság vádjához. A XVIII. században nem volt már ismeretlen a gyógyszerallergia sem. Az ipekakuána növény gyökeréből készített port hánytatónak használták. Voltak, akiknél ez a szer súlyos tüneteket okozott. Egy olasz tudós ismerte fel, hogy a pékek az asztmájukat valószínűleg a liszttől kapják. Ugyanő foglalkozott a "rózsalázzal", melyet szerinte a rózsa apró pollenjei idéznek elő. A rózsa iránti túlérzékenység nagyon foglalkoztatta a kor tudósait. Erzsébet királynő egyik udvarhölgye elkerülte a rózsákat, mondván, hogy rózsa-túlérzékenysége van. Erről úgy győződtek meg, hogy álmában az arcára rózsaszirmokat tettek. A bőrén a rózsaszirmok helyén kiütések jelentek meg: ez volt az allergiás bőrtesztek őse. A bőrtesztet ma is használják az allergiát okozó szer azonosítására.

Az allergiás jelenségek okát tehát régóta keresik. Szóba került már az allergia okaként a stressz és az öröklött hajlam, stb. A pollenek által előidézett asztma, orrfolyás felfedezése hosszú időt vett igénybe. Az alapkísérletet télen végezték: a nyáron összegyűjtött pollennel idéztek elő télen asztmás rohamot. Az allergiás reakció egyik kellemetlen megnyilvánulása a csalánkiütés: ezt a múlt század végén írta le Quincke német tudós. Vegyi anyagok okozta allergiás ekcéma kialakulásának mechanizmusát pedig csak a XX. század elején sikerült megtalálni.

Az allergiás jelenségek, betegségek többsége jellemző éves ritmusos előfordulást mutat. A pollenre allergiások panaszai rendszerint a tavaszi időszakban kezdődnek és csak őszre szűnnek meg, az éppen akkor virágzó növények függvényében. A pollenmentes, hűvös helyeken a panaszaik is enyhülnek: pl. barlangtúrák során, de templomokban is. A kontakt-allergiás panaszok enyhülnek, illetve megszűnnek, ha az illető nem hordja a kérdéses ékszert, óraszíjat, stb. Éves ritmust mutat az egyes ételek fogyasztásakor jelentkező kiütés, hasmenés is. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van az adott zöldség, gyümölcs beérésével, fogyasztásával. Ezekben a ritka esetekben a vitamin és ásványi anyag pótlását más gyümölcsökből kell pótolnunk. Aki valamilyen élelmiszerre allergiás óvatosan fogyassza az ismert allergéneket hordozó finomságokat (földieper, málna, tehéntej, tojás, őszibarack)!

A vegyszerek okozta allergiás ekcéma is megszűnik, ha gumikesztyűben mosogatunk, vagy ha alaposan kiöblítjük a mosószeres mosás után a fehérneműt. A házipor-allergia általában enyhül nyáron (nyaraláskor), és megfigyelhető, hogy hazatéréskor súlyosabb, kellemetlenebb formában jelentkezik. Ugyancsak az otthoni rosszabbodás jellemzi a szőrre allergiás egyének állapotát. Sokan túlérzékenyek például kedvenc macskájuk szőrére, vagy az egér-, patkányszőrre. Ilyenkor nincs más hátra, kerülni kell a találkozást ezekkel az állatokkal: el kellene ajándékozni a cicát, a rágcsálókat pedig el kell üldözni, ki kell irtani.