Allergiás betegségek I.
2001/08/01 08:00
1271 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Napjainkban előforduló leggyakoribb allergiás betegség az allergiás nátha. Egyre több ember szenved ebben a kellemetlen betegségben. Tünetei az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orr-, torok-, fülviszketés.

A panaszok miatt a betegek nem tudnak pihenni, koncentrálni, romlik a munkavégző képességük. Az allergiás náthások panaszai a betegséget kiváltó októl (pollen vagy házipor, állati szőr) függően szezonálisan, vagy egész évben tartanak. Ezekben a meleg nyári napokban a legsúlyosabb tüneteket a parlagfű pollenje okozza.

Allergiás asztma

Az allergiás náthás betegek kb. 20 %-nál allergiás asztma tünetei alakulnak ki. Az asztma krónikus gyulladásos, reverzibilis légúti obstrukcióval (elzáródással) - vagyis rohamokban jelentkező nehézlégzéssel, köhögéssel járó kórkép. Az asztmát a tünetek súlyossága, gyakorisága, a kialakuló légúti szűkület mértéke szerint osztályozzák és kezelik. A gyógyszeres kezelésen kívül azonban a betegek életmódjában is jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Nem elegendő a betegséget kiváltó allergének lehetőség szerinti eltávolítása ill. kerülése, hanem aspecifikus ingereket, ill. megterheléseket is kerülni kell.

Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is rontja a betegek tüneteit. Kerülni kell a munkahelyi allergéneket, a gyulladásos (bakteriális, vírusos) betegségeket. A nyelőcső gyulladás során a gyomorból visszaáramló gyomornedv is kellemetlen tüneteket okozhat. A fizikai terhelés önmagában is kiválthat asztmát (ez a terhelés indukálta asztma), de azt ronthatja is. Ez megfelelő kezeléssel kivédhető, sőt természetesen a rendszeres sportolás is megengedett. Bizonyos gyógyszereket, élelmiszereket és élelmiszer-adalékanyagokat is kerülni kell. A környezetszennyezés, az időjárási viszonyok hirtelen változása, extrém lelki megterhelések is változást okozhatnak a beteg állapotában.

Mi okozhat allergiát?

Allergiát okozhat minden olyan anyag, amelyet a szervezet idegenként ismerhet fel, és ellenanyagot termel ellene.

Inhalatív allergének

Légutakon, belégzéssel jutnak be a szervezetbe, a szem, az orr, a tüdő betegségeit okozzák. Egy részük szezonális tüneteket, más részük egész éves panaszokat okozhat. Pollenek (virágporok) proteinjei szezonális panaszokat okoznak kora tavasztól késő őszig az arra allergiás egyénekben.

Éghajlatunkon kora tavasszal (már február végétől), rövid ideig (2-3 hétig-1 hónapig) virágoznak a fák. Pl.: éger, nyír, mogyoró, nyárfa. Ezt követőn április végétől a pázsitfűfélék (pl.: angol perje, csomós ebír, illatos borjúpázsit) a fő allergenek, majd nyáron virágoznak a gyomok (fekete üröm, lándzsás útifű, libatopfélék, aranyvessző), augusztustól október végéig - az első fagyokig - okoz panaszokat a parlagfű pollenje. A pollenkoncentráció függ a széljárástól, a csapadék mennyiségétől, a hőmérséklettől.
A szél több km magasba és távolságra elviszi a polleneket.

Házipor

Egész évben okoz panaszokat. Ezt az allergiát a Dermathophagoides pteronyssimus és a Dermathophagoides farinae nevű atkák ürüléke okozza. Ezek az atkák nagy számban fordulnak elő szőnyegekben, függönyökben, plüss játékokban, ágyneműben. Gyakori takarítással, atkairtással védekezhetünk ellenük.
Állati szőrök által kiváltott panaszokat okoznak a háziállatok és a hobbiból tartott kis-állatok.

Ételallergének

Országonként, éghajlatonként, étkezési szokásoktól függően más ételek okoznak allergiát. Hazánkban leggyakoribb ételallergén a tehéntejben levő casein, béta-lactoglobulin. Más éghajlaton gyakori allergének a mogyoró, a tengeri halak, a tenger gyümölcsei, a szója. A szója elterjedésével (élelmiszeradalék-anyagként is) nálunk is nő a szójaallergiások száma.
Az ételadalék-anyagok (állományjavítók, ételfestékek), konzerválószerek is súlyos panaszokat okozhatnak (pl.: asztmás rohamot provokálhatnak a tartósítószerként használt szulfitok).

Érdekes jelenség a keresztallergia, ami a pollenek és élelmiszerek közös fehérjetartalma miatt jön létre. Pl.: fekete üröm pollen-zeller, parlagfű-görögdinnye, nyírfa-sárgabarack.

Az ételek által kiváltott nem kívánatos tüneteket nemcsak az ételek allergizáló hatásai, hanem azok esetleges toxikus (ételmérgezést okozó-, romlott ételekben felszabaduló toxikus anyagok) hatásai okozzák.
Pharmakológiai hatása van, pl. a koffeinnek, amely szapora szívverést is okozhat.
Bizonyos sajtokban nagy mennyiségben előforduló tyramin kipirulást, vérnyomás-emelkedést hozhat létre. A nagy hisztamin tartalmú ételek, pl.: hal, egyes borfajták, vagy hisztamin mobilizáló ételek, pl.: eper is csalánkiütést okozhat.

Kontakt dermatitist okozó anyagok

Nikkel - ékszerekben, ruhaneműk fémrészében, csatban, övben, karórában
Perubalzsam - parfümökben, citromfélékben
Króm - cementben, bőrben
Parafenilendiamin - hajfesték, kozmetikumok
Gumi - cipő, ruha, gumikesztyű
Neomycin - helyileg alkalmazott gyógyszer
Benzocain - helyi fájdalomcsillapító
Paraben - Kozmetikumok konzerváló anyaga
Formaldehid - kozmetikumok, gumi, papír
Kolofónium - gyanta
Illatanyagok