Alvási zavarok
2012/03/14 08:00
1690 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az alvás az ember egyik legelemibb szükséglete. Az agy ekkor regenerálódik, frissül, mondhatni nagytakarítást végez és a test is kipiheni magát, feldolgozza a felhalmozódott stresszt. A napközben felvett információk az éjszakai alvás alatt rendeződnek és tárolódnak vagy törlődnek.

alvasizavar_520

Míg egy gyereknek 9 órára, addig egy felnőttnek naponta 7-9 órára van szüksége ahhoz, hogy megfelelően regenerálódjon a szervezete. Az éleltkor előrehaladtával csökken az alvásigény, viszont gyakoribbakká válnak a napközbeni szunyókálások, ami a minőségi alvás csökkenésére vezethető vissza.

Ám nemcsak az alvás hiánya, hanem a túlalvás is kizökkentheti az embert a normális kerékvágásból. Kutatások igazolják, hogy a hat óránál kevesebbet alvóknak és a nyolc óránál többet alvóknak is roszabb a nappali teljesítményük.

Hogy is van ez?

Az alvás két részből a NREM - (Non-Rapid Eye Movement – lassú hullámú) és az REM (Rapid Exe Movement – gyors szemmozgásos) fázisokból áll, amik szakaszokat alkotnak és éjszakánként négyszer-hatszor ismétlődnek.

Míg az előbbi a szervezet energiáinak a helyreállításáért és a  növekedési hormonok termeléséért felelős, az utóbbiban a nappal történt események, információk feldolgozása zajlik. Ekkor egy éberebb szakaszát éljük az alvásnak, ahol a légzés gyorsabb, kevéssé mély és a szemgolyók gyorsan mozognak.

Az éjjeli pihenőszakasz bármely ciklusának kimaradása kialvatlansághoz vezet, ami csökkenti a koncentrációs-, illetve teljesítőképességet és gyengíti az immunrendszert. Hiányakor fogékonyabbak leszünk a betegségekre és nehezebben is jövünk ki azokból. Az alvási rendellenességeknek többféle oka lehet.

Alvászavarok

A legtöbb esetben lelki eredetű problémák okozzák, csak ritkább esetben fordulnak elő önálló jelenségként. Lézetnek emellett speciális alvászavarok, mint a narkolepszia (rohamszerű, váratlan álombamerülés a nap bármely szakaszában) és a szomnambulizmus (alvajárás).

Az alvászavarok a következő csoportokba sorolhatók:

  • inszomniák: álmatlanság, alváselégtelenség
  • hiperszomniák: nappali aluszékonyság
  • az alvás és ébrenléti ciklus zavarai
  • paraszomniák: alvás alatti mozgásjelenségek

Az efféle zavarokkal rendelkező személyekkel speciális szakemberek foglalkoznak, akik többnyire az elmegyógyászat, ideggyógyászat és tüdőgyógyászat területeiről érkeznek.

Fiatalkorban a leggyakrabban előforduló alvászavarok: a gyakori ébredés, elalvási nehézség, légzészavar, horkolás, iskolai teljesítmény romlása. Figyelemreméltó adat, hogy a 18 éven aluliak körének, mintegy 20-30 százaléka alvászavarral küszködik. Ennek egyik leggyakoribb formája az alváshiány (inszomnia), ami egy viszonylag új „civilizácós ártalom”. A fiatalok felgyorsult élettempója, pörgése a legtöbb esetben lerövidült alvásidőhöz vezet.

Hagyjatok aludni!

Ez annál inkább aggasztó, mert ebben a korban kicsit több, mint kilenc óra alvásra lenne szükségük ahhoz, hogy egészségesen fejlődhessenek mind fizikailag, mint szellemileg. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ő esetükben a melatonin-koncentráció (alvási ciklust irányító hormon) később, két óra késéssel indul meg, ami igencsak nehézkessé teszi a másnapi kelést. Ez persze kihat a másnapi teljesítményre is, hiszen koncentrációzavarokat okok.

A megoldás ebben a korban nem egyszerű, de sokat segít a rendszeres testmozgás, az éjszakai konyhatúrák kihagyása és az is, hogy próbáljuk rendszeresíteni a lefekvés időpontját, lehetőleg éjfél előtt.