Amit a védőoltásokról érdemes tudni
2013/06/20 12:29
1583 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A védőoltások története több mint kétszáz évre tekint vissza, használatuknak köszönhetően évi több százmillió embert óvunk meg a betegségektől és a megmentett emberéletek száma is több millióra, akár több tízmillióra tehető.

Edward_Jenner_by_James_Northcote Edward Jenner A védőoltások története

Már időszámításunk előtt kb. 500 évvel ismert volt, hogy a himlő okozta pörkök váladéka segíthet a betegség enyhébb lefolyásában. Indiai és kínai orvosok a pörkből származó váladékot orrnyálkahártyára vagy bőrre dörzsölték, amely lényegesen csökkentette a betegség kellemetlen tüneteit, sőt a halálozást is. A himlőt okozó variola vírus nevéből az eljárást variolációnak nevezték el, amely a későbbiekben Afrika és Ázsia egyéb területein is elterjedt. A védőoltások alkalmazásának következő mérföldköve Edward Jenner angol orvos nevéhez fűződik. Jenner felfigyelt arra a jelenségre, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt. 1796. május 14-én himlős hólyagból származó váladékot juttatott egy nyolcéves fiú bőrébe. Pár nappal később – egész pontosan a hetedik napon - a kísérleti alany bőrén kisebb hólyag jelent meg, azonban további tünetek nem jelentkeztek és a hólyag is hamar meggyógyult. Néhány hónappal később a fiút emberi himlővel próbálta megfertőzni, azonban eredménytelenül. Ez a napjainkba bizarrnak tűnő – azaz másik személy váladékából vett továbboltás – eljárás gyorsan elterjedt, tíz évvel később már szinte egész Európában alkalmazták.

Hogyan hatnak a védőoltások?

A védőoltások szervezetünk immunrendszerét stimulálják, melynek két legelterjedtebb módja az aktív, illetve a passzív immunizálás. Aktív immunizálás során elölt (pl. influenza, kolera, bubópestis) vagy legyengített (pl. gyermekbénulás, TBC, sárgaláz) kórokozókat – antigéneket – juttatnak a szervezetbe, amelyek működésbe hozzák immunrendszerünket. Antitestek képződnek, melyek felveszik a harcot a bejuttatott kórokozók ellen és hamarosan elpusztítják őket. A folyamat során azonban memóriasejtek is képződnek, melyek egy valós fertőzés során lényegesen gyorsabban ismerik fel az antigéneket, így azok elterjedése előtt elpusztíthatóak. A passzív immunizálásnak saját immunrendszerünk kevésbé aktív részese, ez esetben más módon – pl. lovak véréből levett vagy előállított – antitesteket juttatnak a szervezetbe. Az aktív immunizálás elsősorban a megelőzésekre használható, míg a passzív a már kialakult betegségek gyógyítására.

Kötelező védőoltások

Hazánkban a kötelező védőoltások típusát és azok életkori alkalmazását az Országos Epidemiológiai Központ határozza meg. 2006-tól az alábbi oltási rend van életben:

életkoroltásbetegség
0-6. hétBCG (tuberkulózis vagy gümőkór vagy TBC)Leggyakrabban a tüdőt megtámadó baktérium. Afrikában és Ázsiában napjainkban is évi kb. 2 millió halálesetért felelős.
2. hónapDTPa-IPV-Hib (diftéria vagy torokgyík, tetanusz, szamárköhögés)A diftéria közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjedő baktérium. Mandula és gégegyulladást okoz.
3. hónapDTPa-IPV-Hib (diftéria vagy torokgyík, tetanusz, szamárköhögés)A tetanusz baktérium leginkább az izommozgató idegeket támadja meg. Fertőzési forrás a por és a talaj.
4. hónapDTPa-IPV-Hib (diftéria vagy torokgyík, tetanusz, szamárköhögés)A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő baktérium. Évente kb. 300 ezer haláleset a világon.
15. hónapMMR (mumpsz, kanyaró, rubeola)A mumpsz vírusa a nyálmirigyeket támadja meg, szövődményként agyhártyagyulladást okozhat. A kanyaró vírusa cseppfertőzéssel terjed, súlyos komplikációja az agyvelőgyulladás. A rubeola leginkább lázzal és nyirokcsomó duzzadással járó vírusfertőzés.
18. hónapDTPa-IPV-Hib (diftéria vagy torokgyík, tetanusz, szamárköhögés)
3. évDTPa-IPV
6. évDTPa-IPV
11. évMMR
14. évHepatitis BA fertőző májgyulladást okozó vírus.

Ajánlott védőoltások

Az ajánlott védőoltások egy része hazai viszonyok közt is megfontolandó, míg másik részük egzotikus utazások előtt lehet indokolt.

VédőoltásMi ellen?Kinek ajánlott?
Mencevax AC,
Menpovax AC,
Meningitec,
Menjugate
járványos agyhártyagyulladás2 éves kor felett számos fertőzés, daganat, akár traumás sérülés szövődménye is lehet. Hazánkban évente kevesebb, mint 100 eset, halálozás 10% felett.
Prevenar13,
Prevenar7,
Pneumovax 23,
Pneumo 23
Streptococcus pneumoniae, amely számos gyulladás kialakulásáért tehető felelőssé. Pl. tüdő, agyhártya, középfül.2 éves kor felett, tartósan legyengült immunrendszer esetén
Fluarix, Vaxigrip-Imovax-FluInfluenzaCsak az adott évben véd. Évente ismételni kell.
FMSE-inject, EncepurKullancs okozata agyvelőgyulladásKisiskolás kor felett adható, kullancscsípésnek kitett személyeknek. 3 oltás szükséges a védettséghez.
VarilrixBárányhimlő9 hónapos kor felett adható. 12 éves korig 1x, ez felett 2x
Rotateq, RotarixRotavírus okozta emésztőrendszeri gyulladások6 hetes és 2 éves kor között.
HPVA leggyakrabban méhnyakrákot és péniszrákot okozó Human Papilloma Vírus ellen.9 éves kortól, az első szexuális együttlét előtt.

A védőoltások kockázata

A vakcinagyártás a gyógyszeriparhoz kapcsolódik, amely sokak számára elsősorban a marketingtevékenységek kapcsán ellenérzést vált ki. Az a tény mindenképp igaz, hogy az elmúlt 200 évben emberek tízmilliói menekültek meg a védőoltásoknak köszönhetően, és komplett járványok kerültek felszámolásra. Az sem kérdőjelezhető meg, hogy minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai. Sokan támadják a védőoltásokat azzal, hogy túl rövid vizsgálati időnek vetették alá, azonban hangsúlyozandó, hogy a gyártási engedéllyel rendelkező vakcinák az előírt vizsgálati eljárásnak teljes mértékben megfeleltek, így maximum a nemzetközileg előírt minősítési vizsgálatok kérdőjelezhetőek meg. Azon állítás, mely elsősorban a HPV ellen szól, is helytálló, mely szerint az oltóanyag az Egyesült Államokban elterjedt vírusvariáns ellen véd leginkább, bár kétségkívül ezek közül egy hazánkban is gyakori. Éveken keresztül volt az oltásellenes nézetet vallók fő érve az MMR oltásban található higanytartalmú tartósító, amely tudományosan nem nyert bizonyosságot.

Természetesen az oltással járó kockázatok mérlegelése egyedi (családi) felelősség (leszámítva a kötelező védőoltásokat), melynél figyelembe kell venni, hogy számos fertőzésre igen kicsi a lehetőség, azonban a megbetegedés nem ritkán halálos kimenetelű lehet.

Marsi Zoltán cikke