Antibiotikum: barát vagy ellenség?
Varga Gábor
2007/12/02 08:00
3108 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikumok széles skáláját állították elő, és legtöbbjüknek ma már köze sincs a penészgombához, amelyből az első penicillin-készítményeket gyártották. Szedjük, vagy ne szedjük, illetve mikor indokolt az alkalmazása, és mikor káros az antibiotikum a szervezetre?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek alapvegyületeit általában természetes mikroorganizmusok termelik egy másik mikroba ellen. Ezt a tulajdonságát használják fel kutatók arra, hogy a vegyületet kiegészítve, módosítva hatásos, félig szintetikus baktériumellenes szerré alakítsák. A ma használt antibiotikumok nagyon sok kórokozót elpusztítanak, baktériumölő hatásuk sokkal nagyobb, mint a természetben található anyagoké. Ennek köszönhetően napjainkban nem olyan veszélyes egy időben felismert és megfelelően kezelt fertőzés (pl. tüdőgyulladás), mint korábban volt. Viszont tudnunk kell, hogy az antibiotikumok nem csodaszerek. Nem hatnak bárhogyan, bármi ellen, bármikor és bármilyen dózisban. Ennek ellenére nagyon sokan indokolatlanul rendelik el, és szedik be a gyógyszert.

Eddig is antibiotikumokról és nem antibiotikumról beszéltünk. Nagyon sokféle, egymástól mind hatásában, mind felépítésében lényegesen különböző gyógyszer létezik ebben a csoportban. Egymás mellett ezek a szerek csak igen korlátozott mértékben használhatók, egymást is csak korlátozottan helyettesíthetik, és igen lényeges oka kell, hogy legyen az antibiotikum cserének egy adott betegségben. Vannak olyan antibiotikumok, melyek a baktériumok szaporodását gátolják, vannak olyanok is, melyek megölik a kórokozókat. Ez a kétféle gyógyszercsoport sem adható egyszerre. Ha az egyik leállítja a baktériumok aktivitását, szaporodását, a baktériumölő gyógyszer nem hat, mivel ahhoz, hogy ölni tudjon, aktív, anyagcserét folytató baktériumra lenne szükség, amelyik a számára mérgező antibiotikumot felveszi, bekebelezi. Ha ez nem történik meg, a baktériumölő gyógyszer egyszerűen kiürül a vizelettel: sok pénzt és gyógyszert pazaroltunk el vele.

Ahhoz, hogy bármelyik gyógyszer hatásos, a baktériumokat valóban elpusztító koncentrációban legyen jelen a szervezetben, a beteg, fertőzött szervekben, nagyjából egyenletesen magas gyógyszerszintet kell a vérben tartani. Ezt úgy lehet a legkönnyebben elérni, hogy a gyógyszergyárgyár által megadott, az orvos által előírt dózisokat (pl. valamelyik kapszulából első napon 4x1, majd a többi napon 2x1 darabot kell bevenni, étkezés előtt) pontosan be kell tartani.

Mi történik, ha nem tartjuk be a felírt adagolást? Amennyiben túl sokat szedünk be a gyógyszerből, igen erősen megemelkedhet a vérben az antibiotikum tartalom, ami jobb esetben azzal jár, hogy a vizelettel több fog távozni: ez pazarlás. Rosszabb esetben a szer felszaporodik a szervezetben, súlyos mellékhatások jelentkezhetnek. Kevesebbet beszedve az antibiotikumokból a hatóanyag nem tudja hatását kifejteni, ugyanakkor a kórokozók találkoznak a vegyi anyaggal, felkészülnek ellene. A következő betegségnél, a már rendes dózisban történő adagolás is hatástalan marad: a kórokozó baktériumok "megtanulták" kivédeni az antibiotikumok hatását. Ez a jelenség jelentősen megnöveli nemcsak a következő betegség gyógyulási idejét, de a szövődmények kialakulásának veszélyét is.

Egyes gyógyszereket éhgyomorra (étkezés előtt 2 órával) kell bevenni, másokat étkezés után (legfeljebb fél órával). Mindenesetre nem véletlenül határozza meg az orvos, hogy mikor kell a gyógyszereket bevenni. Ha az antibiotikum dózisa helyes, de a bevétele helytelenül történik, ugyancsak veszélyeket rejthet. A gyógyszereket bő vízzel nyeljük le: egyébként fennragadhat a nyelőcsövön, és azon súlyos fekélyt idézhet elő (majd következményes nyelési fájdalmakat, táplálkozási zavarokat, legyengülést, ami ronthatja a betegség lefolyását).

Tudnunk kell, hogy nem mindegyik fertőzésre hatásosak az antibiotikumok. Több baktériumcsoport létezik már, melyek sok antibiotikumra nem érzékenyek. (Legtöbbször éppen a korábbi, helytelen adagolás miatt.) Ezért a gyógyszer felírásakor mindig az adott betegséget legnagyobb valószínűséggel előidéző kórokozónak megfelelő antibiotikumot rendeli az orvos. Ha nem azzal kezelik a bakteriális fertőzést, kicsi az esély a javulásra. Fontos emiatt, hogy antibiotikumot soha ne kezdjünk el szedni orvosi javallat nélkül csak azért, mert "megmaradt néhány kapszula a múltkoriból", vagy mert "ilyen volt a legutóbbi megfázás is". Ezen kívül jó tudni, hogy a legtöbb enyhe megfázást, náthát nem baktériumok, hanem vírusok okozzák, melyekre az antibiotikumok hatástalanok. Problémás esetekben, visszatérő fertőzéseknél az orvos speciálisan a bajt okozó baktériumra kér laboratóriumi vizsgálatokat, ahol meghatározzák, hogy az adott kórokozó milyen antibiotikumra érzékeny. Ezt követi majd csak a megfelelő gyógyszer adása. Továbbá nem mindegy, hogy az alkalmazott antibiotikumnak milyen mellékhatásai vannak. Néhány gyógyszernek igen komoly (vese- és májkárosító) mellékhatásai adódhatnak, emiatt nem is szívesen alkalmazzák ezeket.

Ezen túlmenően az antibiotikumok nem tudnak különbséget tenni a káros és hasznos baktériumok között. A hasznos baktériumok, melyek a bélben élnek fontos vitaminokat termelnek, és segítenek az emésztésben is. Kordában tartják a szervezetben jelenlévő gombák szaporodását is. Emiatt az antibiotikumok hatására enyhe vitaminhiány és kellemetlen hasmenés jelentkezhet. Elszaporodhatnak a gombák is: általános, belső gombás megbetegedések fordulhatnak elő a helytelen antibiotikum alkalmazást követően. Megelőzhető a hasznos bélbaktériumok eltűnése, ha az antibiotikumos kezelés alatt több joghurtot fogyasztunk, melyben megtalálható a hasznos, vitamintermelő bélbaktériumok egy része. Tovább sorolva a helytelen antibiotikum adagolás következményeit, nem hagyhatjuk ki a legveszélyesebbet sem: az arra érzékeny embereknél a gyógyszer bevételét követően különböző fokú allergia jelentkezhet, ami a tünetek figyelmen kívül hagyását követően akár tragédiához is vezethet.

Az orvosi vizsgálat, antibiotikum felírás szükségelteti, hogy lényegesebb adatokról az orvos tájékozott legyen. Fontos, hogy korábban - esetleg ugyanerre a kórra - milyen gyógyszert szedtünk volt-e allergiás panaszunk (hidegrázás, rosszullét, kiütések, viszketés) valamelyik gyógyszercsoportra, milyen egyéb gyógyszereket szedünk más betegségre, végül fennáll-e a lehetősége a gyermekáldásnak? Ez utóbbi nem a páciens, hanem a magzat szempontjából nagyon fontos: vannak olyan antibiotikumok, melyek mellékhatásaikat a magzaton fejtik ki, és fejlődési rendellenességet okoznak.

Összegzésképpen: az antibiotikumok nem csodaszerek, csak az érzékeny baktériumokat pusztítják el. Komoly veszélyei lehetnek a helytelen adagolásnak. Mellékhatásaikban néhány gyógyszer veszélyezteti a magzatot is. Ne szedjünk orvosi ellenőrzés nélkül gyógyszereket!