Ásványi anyagok
2007/12/02 08:00
1029 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az ásványi anyagok és nyomelemek létfontosságúak, de a szervezet előállításukra nem képes. Hiányuk működési zavarokhoz, illetve betegségekhez vezethet. Nyomelemekből naponta mindössze néhány ezred vagy milliomod grammnyit használ fel a szervezetünk, ennek ellenére elengedhetetlenek egészségünk megtartásához. Ásványi anyagokból nagyobb mennyiségre van szükségünk. Az ásványi anyagok és a nyomelemek számos biokémiai folyamatban együttesen vesznek részt és erősítik egymás hatását.

A magnézium létfontosságú ásványi anyag, valamennyi sejtben előfordul, és számos anyagcsere folyamatban szerepet játszik: megkönnyíti a sejtek számára a fehérje előállításhoz szükséges energia beszerzését, jelenléte szükséges a normális izom- idegműködéshez, sebgyógyuláshoz. Mint stressz ellenes ion is ismert. A rendszeres és a javasolt mennyiségnek megfelelő magnézium bevitele gátolja az érelmeszesedés kialakulását, szerepe van a magas vérnyomásos betegségek kialakulásának megakadályozásában is. Magnéziumhiányban gyengeség, étvágytalanság, az izomzatban fokozott görcskészség jelentkezik. A rendszeres alkoholfogyasztás magnéziumhiány veszélyével jár.

A kalcium rendszeres bevitelére egész életen keresztül nagy szükség van. Különösen a növekedés idején, gyermek- és serdülőkorban, várandós és szoptató anyáknál ajánlatos ügyelni a bevitt kalcium mennyiségére. Külföldi vizsgálatok azt mutatják, hogy a 18-35 év közötti korosztály kétharmada kalciumszegényen táplálkozik: a javasolt bevitelnek csak mintegy háromnegyedét fogyasztják. Felnőttek számára 800 mg, 60 év felett 1 g a javasolt kalciumbevitel. Serdülőknek is napi 1 g ajánlott, várandós és szoptató anyáknak az 1200 mg (1,2 g) bevitele kielégítő.

Növeli a kalciumigényt a csonttöréssel járó sérülés, a lelki stressz, a fokozott szellemi, fizikai megterhelés, a zsírban gazdag táplálkozás, mozgásképtelen állapot. A kalciumra a szervezetnek a csontok és a fogak szilárd, szervetlen állományának kialakításához, a normális véralvadáshoz, a megfelelő ideg-izomműködéshez, a sejtek membránjának hatékony transzport tevékenységéhez, a szívritmus biztosításához, és számos más funkció fenntartásához van szüksége. Az elégtelen kalciumbevitel következtében leghamarabb csontlágyulás, fogágy sorvadás, fokozott fogszuvasodás, gyermekkorban növekedésben való visszamaradás és a csontok görbülése következik be. A felnőttkori csontritkulásért részben a kalciumhiány, részben hormonális okok felelősek. Súlyos kalciumhiányban izomgörcsök, idegi izgalom fejlődhet ki.

A nátrium a sejteken kívüli folyadék legnagyobb arányban előforduló elektrolit összetevője. Hiányállapot nem fordul elő a szervezetben, minden megivott liter vízre 1 g nátrium-klorid felvételt számíthatunk. Túlzott bevitele, amit helytelen, erősen sózott táplálék elfogyasztása mellett sikerül elérni, a magas vérnyomás betegség egyértelműen meghatározott okozója lehet. A csökkentett nátrium tartalmú táplálkozás a magas vérnyomás megelőzésére, az enyhe hipertónia kezelésének alapfeltétele.

A szelén az E-vitaminhoz hasonló hatású: akadályozza a szervezet öregedését, az oxidációs folyamatokat. Akadályozza a fejbőr korpásodását, esetleg közömbösítheti néhány daganatkeltő anyag hatását. Főbb természetes forrásai: búzacsíra, tonhal, hagyma, paradicsom, brokkoli. Rendszeres táplálkozás esetén a természetes élelmiszerek biztosítják a napi mennyiséget.

A fluor a csontok, de főleg a fogak keménységét fokozza, ezáltal megnehezíti a fogak szuvasodását. Semmiképpen nem mellőzhető a fogmosás a fluorkezelés mellett. A fluortartalmú fogkrémek külsőleges fluorkezelésnek számítanak, lassabban jut be a fogakba a fluor. A belsőleg adagolt fluorid túladagolással okozhat azonban mérgezést is. A mesterséges fluorbevitelnek ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Valóban, bizonyos mennyiség felett, egyes fluorvegyületek mérgezőek lehetnek. Kis mennyiségben viszont - pl. azokon a településeken, ahol magas az ivóvíz fluortartalma - csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. Ne szedjünk külön fluoridot tabletta formában, hacsak a fogorvosa nem javasolja.

A szervezet jód tartalmának legnagyobb része a pajzsmirigyben található. A pajzsmirigy által termelt hormon az anyagcserét szabályozza. A jódhiány lassítja a szellemi tevékenységet, testsúlygyarapodáshoz vezet, energiában szegénnyé teszi a szervezetet. A hiányállapot kivédésére helyenként jódozzák a sót. Ezzel az eljárással és a természetes forrásainak (tengeri moszat, jódban gazdag talajon termett hagyma, főzelékfélék, tengeri halak, rákok) adagolásával nem lehet túladagolást elérni. Viszont a helytelenül felíratott vagy alkalmazott jódkészítményekkel súlyos betegséget okozhatunk. A túlzott káposztaevés mellett ügyelni kell a kissé fokozott jódbevitelre, ugyanis a káposztafélék akadályozzák a jód felszívódását.

A vas a vörösvértestek fontos, nélkülözhetetlen alkotóeleme. Ugyancsak vas található az izomszövetet felépítő mioglobin nevű fehérjében is. A vas a kalciummal az a két nagyon fontos elem, ami a legjobban hiányzik a felnőtt nők szervezetéből. Lényeges tudnunk, hogy a vas C-vitamin jelenlétében szívódik jól fel. A vas visszaadja a bőr tónusát, erősíti a szervezetet, fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, segíti a növekedést. Természetes forrásai a húsok, az őszibarack, dió, bab, spárga, zabpehely és a tojássárgája. Nagyon jó vasforrás a vasból (nem acélból vagy teflonból) készült főzőedények használata. Figyelem: aki sok kávét vagy teát iszik, gondoljon arra, hogy gátolja a vas felszívódását.