Asztma kontra légszennyezés
2003/04/02 08:00
965 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Japánban asztmás betegek egy csoportja kártérítési pert nyert a kormány és az autópálya-üzemeltetőkkel szemben. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy betegségüket a légszennyezés okozta, vagy súlyosbította. Megállapították, hogy Tokió útjait nem jól építették meg és nem megfelelően használják azokat. Az ítéletet mérföldkőnek tartják a közúti közlekedés történetében.

A tiszta levegő 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és tizenegyfajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. Ideális esetben a levegő nitrogén-dioxid tartalma a legcsekélyebb (kb. 0,000002 százalék), azonban a kipufogógázoknak köszönhetően ez az érték könnyen megugorhat. Az említett vegyület napfény hatására fotokémiai szmogot és ózont hoz létre, ami tüdőkárosodást és asztmát okozhat és okoz is, amint azt Japánban bebizonyították egy per során.

Tokióban asztmás megbetegedésben szenvedő emberek egy csoportja pert indított a kormánnyal és az autópálya-felügyelettel szemben. Az asztmások azzal álltak a bíróság elé, hogy a főváros szennyezett levegője idézte elő, vagy súlyosbította a már meglévő betegségüket. Eredetileg 99 felperes nyújtott be kártérítési igényt, ám a bíróság csupán hét ember esetében látta bizonyítottnak, hogy egészségkárosodásukat a gépjárművek által kibocsátott szennyezőanyagok okozták. A pert megnyerő hét tokiói a város központját átszelő gyorsforgalmi utak és autópályák ötven méteres körzetében él.

A tokiói perben a kártérítésre jogosult hét ember esetében a bíróság teljes mértékben elfogadta azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, amelyekben megállapították, hogy az érintetteket ért sérelem rendkívül súlyos mértékű. A nagy mennyiségű kipufogógáz légúti asztmát okozott, illetve súlyosbította azt, aminek következtében a betegség könnyen életveszélyessé válhat.

A per során a felperesek az autógyártó vállaltokat is támadták, azonban a bíróság az ő esetükben nem találta megalapozottnak a kártérítési igényt. Az eredeti kártérítési összeg több mint 4 milliárd forint (2,2 milliárd jen) volt, ebből a helyi bíróság 153 millió forintnak (79,1 millió jen) megfelelő összeget ítélt meg, amelyet a kormánynak, a városi önkormányzatnak és az autópályákat üzemeltető társaságoknak kell megfizetniük. A bíróság arra hivatkozott, hogy Tokió útjait nem megfelelően építették meg és azokat nem megfelelően használják. Az illetékesek mérföldkőnek tartják a közlekedés történetében ezt az ítéletet, a japán közlekedési minisztérium új intézkedéseket vezet be a helyzet javítására. Remélhetőleg példájuk követőkre talál a világ más agyonszennyezett levegőjű városaiban is.

Az asztma

Az asztma idült légúti betegség, amely a hörgők időszakos szűkületével jár, amit a beteg rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként él meg. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 5%-a, a gyermekek 10%-a asztmás.

Létrejöttének okát nem ismerik pontosan. A betegek egy része örökli a betegségre való hajlamot, szülei, nagyszülei között is voltak asztmások. Másoknál ez az örökletes vonás nem fedezhető fel. Valószínű, hogy náluk is van valamilyen veleszületett fogékonyság, ami hajlamossá teszi őket a betegség kialakulására. Sokkal gyakoribb az asztma azoknál, akik valamilyen egyéb allergiás betegségekben szenvednek (szénanátha, ekcéma stb.). A levegő szennyezettsége, dohányzás, párolgó vegyi anyagok belégzése önmagában valószínűleg nem okoz asztmát, de a hajlamnak betegséggé való válásában nagy szerepe van.

Mai ismeretek szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. A tünetei visszaszoríthatók, azaz a rohamok megelőzhetők, és így az asztmás beteg is teljes, aktív életet élhet, mint az egészséges emberek. Az asztmás betegek légútjai és hörgői érzékenyebbek az átlagosnál. A nem asztmás ember is asztmás tüneteket mutat, ha nagy töménységben lélegez be ingerlő légnemű anyagot, mivel a szervezet ilyenkor hörgőgörcssel akadályozza meg annak a tüdőbe jutását. Az asztma legjellegzetesebb tünete a zihálás, a sípoló nehézlégzés, amelyet a beteg fulladásos rohamként él meg. A beteg úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, csak erőlködve tudja azt kifújni, erős szívdobogása van, nyugtalan. Az enyhe asztma tünete lehet a köhögés és a mellkasi szorító érzés. Jellemző lehet, hogy ezek a tünetek terhelésre vagy éjszaka jelentkeznek.