Atomenergia: félnünk kell tőle?
2007/12/02 08:00
996 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az atomenergiától ösztönösen óvakodik az ember, mint minden számára misztikus, láthatatlan, így veszélyesnek gondolt anyagtól. Az ismeretlen mindig félelmetes az emberek számára, így hát ideje megismerkednünk a sugárzás és az élet kapcsolatával.

atomenergia

Sugárzás a Földön bolygónk keletkezése óta (4,5 milliárd éve) létezik. A kozmoszból jövő és a földkérgi sugárzások az élet kialakulását megelőzően is hatottak. Az élet a sugárzási térben alakult ki, és fejlődik tovább ma is. A természetes radioaktív sugárzás életünk része, kiszűrhetetlenül jelen van mindenütt. Élnek olyan területen is emberek a Földön, ahol a mienknél tízszer nagyobb a természetes háttérsugárzás, pl. Nigériában, Indiában, Iránban, Franciaországban és Madagaszkáron. A fenti területeken sem találtak azonban orvosilag bizonyítható sugárzásnak tulajdonítható egészségkárosodást. Ezen felül az embert az általa létre hozott mesterséges sugárzás is érheti. Legjelentősebb e csoportból a röntgen-sugárzás, mely felbecsülhetetlen és pótolhatatlan orvosi diagnosztikai eszköz. A sugárzás okozta károsodás eltörpül az általa elért eredmény, haszon mellett. A sugárzó anyagok, sugárforrások elsődleges és legnagyobb felhasználói az orvosok.

Diagnosztikai és gyógyító célokra egyaránt használják a sugárzó izotópokat. Az iparban a villamos energia termelésén túl hegesztési varratok minőségének ellenőrzésére, fóliák rétegvastagságának mérésére és egyéb technológiai folyamatokhoz használják. A mezőgazdaság - főleg külföldön - bizonyos élelmiszerek (burgonya, banán, bab, vöröshagyma, stb.) tartósítása céljából használja a sugárzást. A sugárforrásokkal dolgozók valóban kapnak valamennyi (a természetes sugárzásnál is kevesebb) sugárterhelést, de az emiatt becsülhető kár messze alatta marad - még az esetleges baleseti események figyelembevétele mellett is - attól a gazdasági haszontól, ami a sugárzás hasznosításából származik.

Nézzük számok szerint ugyanezt. A természetes forrásokból a Föld lakosságát személyenként évente kb. 2,4 mSv éri. Hazánkban ez az érték magasabb, mivel több időt töltünk a lakásokban, melyek falainak nagyobb az építőanyag miatti sugárkibocsátása. Ionizáló orvosi sugárforrások évente átlagban 0,4 mSv terhelést jelentenek személyenként. A kísérleti atomrobbantások (0,01 mSv) és atomerőművi kisugárzás (0,0002 mSv) általi terhelés az orvosi sugárterheléshez képest is csaknem elenyészően csekély. Ha figyelembe vesszük, hogy még a világító számlapú órák is kibocsátanak ionizáló sugárzást, meglepő, de igaz, hogy a nukleáris iparból származó lakossági terhelés évente még ennél is kisebb.

Ezután ismerkedjünk meg az atomerőmű működésével. Az atomerőmű tulajdonképpen ugyanolyan hőerőmű, mint akár a szénnel, akár olajjal fűtöttek. A hőt a szabályozott nukleáris láncreakció, atommaghasadások sorozatából nyerik. A maghasadás során a nagysebességű repülő részecskék rövid távolságon hirtelen lefékeződnek: így nagy hőenergia szabadul fel. Ezt a hőmennyiséget a "primer kör" hűtővize szállítja a "szekunder köri" tápvizének, amely felmelegszik, gőzzé alakul, és meghajtja a turbinákat, ezen keresztül pedig az áramfejlesztő generátort.

Van-e valami hasznunk az atomerőművekből a széntüzeléssel szemben? Erre egyértelműen igennel válaszolhatunk, ha figyelembe vesszük a következőket. Széntüzelésű erőművekből 1990-ben hazánkban nagyon nagy mennyiségben került a levegőbe kéndioxid, nitrogénoxid, por és pernye, szénmonoxid, széndioxid, valamint szerves szennyező anyagok. E nagy mennyiségű légköri szennyeződés mellett 11 millió tonna oxigént használtak fel ezek az erőművek. A Paksi Atomerőműben 1990-ben a hazai elektromos energiatermelés 48,9%-át állították elő. Több mint másfélszer annyit, mint a szénerőművekben. A sugárveszélyes hulladék anyagok legnagyobb részét az üzem területén tárolják, és a radioaktív szennyeződés mindenütt a nemzetközi hatósági korlát - ami még mindig jóval az egészségkárosító szint alatt van - töredéke. A környezetet évente 7-8000 mintavételes vizsgálat mellett (talaj, fű, víz, iszap, hal, tej, stb.) a telepített környezetellenőrző rendszer szolgáltat kb. 3 millió mérési adatot, ami nem csak meteorológiai mérési adat, de levegő-szennyezettségi mérések, és a Duna radioaktív szennyeződését is itt tesztelik. A tényleges veszélyt az esetlegesen bekövetkező, a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán 7 fokozattal jelölt balesetek jelenthetik. Azonban mind a hazai, mind a nemzetközi felügyeleti szervek rendszeres ellenőrzései kifogástalannak találták a Paksi Atomerőmű biztonsági berendezéseit és rendszereit.

Összefoglalva: az atomenergiától, atomerőműtől nem félni kell, hanem megismerni működését előítéleteinket az ismeretlennel szemben a benne lezajló folyamatok megismerése csökkenteni fogja. A rendelkezésre álló adatok szerint az atomerőmű nem szennyezi a környezetet egészségre káros módon. Az ösztönös tiltakozás, elutasítás az ismeretlentől, az újtól való félelem jele még az atomkorban is.