Az egészség, a társadalom és az alkohol
2014/11/07 08:00
620 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Míg felnőttkorban a mérsékelt alkoholfogyasztás akár egészségvédő hatású is lehet, addig az ittasság, berúgás rövid és hosszú távon is nagyon káros, pláne a minél fiatalabb korban elkezdők esetében. Az ifjúkori (15-29 éves korosztály) alkoholfogyasztást tekintve, az elmúlt 10-12 évben emelkedő tendenciát mutatva, az európai átlag (57 százalék) fölött vagyunk, mivel a fiatalok 61 százaléka fogyaszt valamilyen alkoholt. Ami önmagában még nem lenne olyan nagy baj, de egyre inkább töményeznek a fiatalok, és jellemző az egyszerre nagy mennyiségű alkohol fogyasztása (binge drinking) is.

Az alkohol  és a fiatalok

Az Ifjúság kutatássorozat 2000-ben felvett adatai szerint a 15-29 éves korosztály 59 százaléka vallja, hogy fogyasztott már életében alkoholt. Az alkoholt fogyasztók körülbelül egyhatoda heti rendszerességgel, vagy még annál is sűrűbben iszik szeszes italt, míg négyötöde alkalmi fogyasztónak vallja magát.

2004-ben a 15–29 éves korosztály 59 százaléka állította, hogy az elmúlt egy évben soha nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy két százalékuk azonban napi, további 13 százalékuk heti rendszerességgel alkoholt fogyaszt. A fiúk közel egynegyede, míg a lányok hat százaléka szokott saját bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszes italt fogyasztani. A községekben élő 15–29 évesek valamivel több mint egytizede, míg a budapestiek közel kéttizede fogyaszt heti rendszerességgel szeszes italt.

alkohol520

2008-ban fiatalok mintegy 50 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év folyamán sohasem, vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel alkoholizál. A fiúk 17, míg a lányok öt százaléka szokott saját bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszesitalt fogyasztani. Nem lehet azonban az életkort illetően összefüggést rögzíteni: a 15-19 évesek körében valóban a legnagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya (27%), de ez után a 25-29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20-24 évesek között a soha nem alkoholizálók aránya 15 százalék. (Ifjúság 2008)

A legutóbbi ilyen mérés 2012-ben volt (Magyar Ifjúság 2012 és ESPAD 2011). Eszerint az alkoholfogyasztást tekintve szintén az európai átlag (57 százalék) fölött vagyunk, mivel a fiatalok 61 százaléka fogyasztott valamilyen alkoholt a megkérdezés előtti hónapban. Erre a kérdésre a fiúk válaszoltak nagyobb arányban igennel, habár a különbség a két nem között ismét nem jelentős (62 százalék, illetve 60 százalék). Emelkedett a töményfogyasztás a kérdezés előtti egy évben, illetve az egyszerre nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is.

Saját bevallása szerint minden harmadik olyan fiatallal, aki az elmúlt egy évben fogyasztott szeszesitalt, megesett, hogy a kelleténél többet ivott, és emiatt erősen ittas állapotba került. A legfiatalabbaknak (15-19 évesek) majdnem a fele (47 százalék) az elmúlt egy évben nem fogyasztott alkoholt, ezzel szemben ugyanez a 20-24 és a 25-29 évesek csoportjának egynegyedére volt jellemző

Az alkohol élettani hatásai

Az alkoholfogyasztás alkalmankénti intenzitása lényegesen befolyásolja az egészségi, mentális állapotunkat. Míg a mérsékelt fogyasztás – azaz pl. felnőtt nőknél kb. egy pohár bor, felnőtt férfiaknál kb. két pohár bor – bizonyos kutatások szerint (http://www.curiousread.com/2009/03/35-interesting-and-fun-alcohol-facts.html) akár egészségvédő hatású is lehet, addig az ittasság, berúgás nagyon káros! Emellett minél fiatalabb életkorban alakulnak ki az italozással kapcsolatos rossz viselkedési szokások, annál nehezebb lesz azokat később helyreállítani.

Tény, hogy az alkoholfogyasztás intenzitásában már megfigyelhetők a nemi különbségek: a férfiak gyakrabban kerülnek ittas állapotba és rúgnak be, mint a nők. Az alkoholfogyasztás hosszú távú negatív következményei leginkább azoknál jelentkezhetnek, akik napi vagy heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Ne feledjük, hogy az alkoholfogyasztás következményei legtöbbször felnőtt, vagy idősebb korban ütnek vissza. Egy szintén 2012-ban készült kutatás a válási okokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen tényezőket említenek  megkérdezettek. A 18-29 évesek között a házastársi hűtlenség, a 30-40 évesek között az érzelmek elmúlása, az 50-65 éveseknél pedig az alkoholfogyasztás, kimaradás lesz a legnagyobb arányú. (Családpolitikai és kutatási igazgatóság: Fiatalok családalapításához, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében, NCSSZI, 2012)

De a kemény alkoholfogyasztás kihatással lehet a közvetlen egészségi állapotra is. A rendszerváltást követően jelentősen megnőtt a 16 éven felüli népességben a depressziós tünetekről panaszkodók aránya. A felnőtté válás nehézségei jelentős stresszterhelést (Zsiros Emese – Arnold Petra – Huhn Zsófia – Költő András – Simon Dávid – Németh Ágnes: Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban) jelentenek a fiatalok számára. A gond akkor van, ha a kamaszok az alkoholhoz nemcsak rekreációs céllal nyúlnak, hanem mint a problémákkal való megküzdés eszközét is használják. A feszültségek oldása, levezetése vagy hárítása gyakran önkárosító módon valósul meg. Ilyenkor fordul elő pl. a túlzott alkoholfogyasztás, ami tényleg stresszoldó hatású, de a kiábrándító valóság az, hogy sajnos nem jelenti a probléma megoldását.