Az esőerdők pusztítása
2002/05/10 00:00
13586 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik tovább a fakitermelés 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők.

A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki, ezek közül a legnagyobb a dél-amerikai Amazonas-medencében található. Esőerdők - bár nem olyan nagy kiterjedésűek - találhatók még Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és Közép-Amerikában is. Ezek együttes területe nagyjából megegyezik az amazonasi erdőkével. A trópusi esőerdőkben az időjárás évszakról-évszakra alig változik, ez a Föld legegyenletesebb éghajlatú tája. Rendszeresen esik az eső, az évi csapadékmennyiség 2000 és 4000 mm, napi átlaghőmérséklet 26 Co körül mozog, a levegő páratartalma igen magas. A trópusi esőerdők a földi élet paradicsomai, burjánzik bennük az élet, Föld tüdejének is szokták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét, rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felületén.

Sajnos az emberi mohóság és ostobaság veszélybe sodorta az esőerdők létét. Az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már mintegy 25%-ot vesztettek, ez az emberi beavatkozások miatt megkezdődött folyamatoknak köszönhető. A pusztulás okai a víz körforgási folyamatának megváltozásában és az egészséges növényzet csökkenésében keresendők. Mivel a víznek a légkörbe történő visszatérése nagymértékben függ a növényzettől, az utóbbi időben az erdők vízháztartása eléggé instabillá vált.

Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek. Az elsőrendű ok az, hogy ezáltal mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság. A gyakorlat az, hogy kivágják a nagy fákat, felégetik a növényzetet, majd az így nyert tisztást bevetik. Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül és az egészet újra kezdik - valahol másutt. Az erdőnek legalább 30-40 évre lenne szüksége ahhoz, hogy megújuljon, de a népesség gyors ütemű növekedése miatt a területeket általában 10 év után újra vágják, aminek következtében a talaj végképp elsilányul, vörös színű, terméketlen kéreggé válik.

A valaha észlelt legnagyobb erdőtüzet is telepesek okozták. Indonéziában, Borneó szigetén 1982 novembere és 1983 márciusa között 3 700 000 hektár esőerdő lett a lángok martaléka. Az erdők tűzzel való irtásának kétszeresen is káros a hatása: egyrészt csökken a szén-dioxid megkötése és az oxigén-termelés, másrészt a füsttel újabb jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe, fokozva ezzel az üvegházhatást.

Az esőerdők pusztításának másik oka a haszonfa kitermelés. Brazíliában óriási összegeket tesz zsebre a mahagóni-maffia. A nemzetközi környezetvédő szervezetek nyomására (Greenpeace, WWF) születtek ugyan rendelkezések az esőerdők védelmében, de a hatalmas haszon ígérete és a korrupt állami szervek segítsége miatt továbbra is folytatódik a fák mértéktelen kivágása. A legelszomorítóbb és legfelháborítóbb az egészben az, hogy a mahagónit amerikai és európai cégek vásárolják meg, hogy aztán olyan nélkülözhetetlen luxuscikkeket gyártsanak belőle, mint első osztályú bútorok, yacht-ok, zeneszerszámok és koporsók!

Amellett, hogy az esőerdők gátlástalan pusztítása számos növény- és állatfajt a kipusztulás szélére sodort, nem szólva arról, hogy az őserdőkben élő népeket, mint például a janomami indiánokat is kihalás fenyegeti, olyan végzetes ökológiai hatások is felléphetnek, mint a bioszféra egyensúlyának felborulása.