Az étrendet bővítő élelmiszerek
Farkas Zoltán
2003/07/01 08:00
1620 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kukoricán és a burgonyán kívül más élelmiszerek is gazdagították az újkori étrendet. Ezáltal nemcsak igényesebbé és tartalmasabbá vált az étkezés, hanem ízletesebb ételeket is fogyaszthatott az újkor embere.

Újfajta ételek

Rizs a termőföldön.

A rizs az arab majd dél-európai területek felől terjedt el. A spanyolok vitték el északi tartományaikba, Németalföldre.

Szintén a szegények eledele volt a 16. századtól terjedő hajdina (pohánka), melyből kását készítettek és a száraztészta is, mely főleg Itáliában volt jellemző. A tészta szárítással történő tartósítása talán az araboktól ered, Európában Szicíliában jelent meg először a 12. században. Fontos népélelmezési cikké a 17. századtól válik: ekkor már Nápoly a tésztagyártás központja, és innen indul itáliai hódító útjára - sok embert mentve meg az éhezéstől a 18-19. században - majd tovább, az olasz éttermek 20. századi világdivatjáig.

A kora újkor századaiban egy sor olyan élelmiszer is elterjed, melynek kevesebb szerepe lesz az éhínségek megelőzésében, de jelentősen alakítanak az étkezési szokásokon, az ízeken, illatokon, közérzeten. Ezek közé tartoznak az Amerikából érkező és szintén csak a 18. században elterjedő zöldségek: a paprika (fűszerként is), a paradicsom, a bab (Európában korábban másféle babot fogyasztottak), a tökfélék (ezekből is másféléket ettek az öreg kontinensen), vagy a napraforgó. Szintén Amerikából jött a pulyka. Egyes élelmiszerek nem honosodtak meg Európában, de a belőlük nyert élelmet behozták. Ilyen a kakaófából nyert kakaópor és csokoládé vagy az ázsiai eredetű cukor.

Az ázsiai trópusokon termelt cukornádból készített cukrot az arab kereskedők szállították Európába. A 14. századtól kerül a patikából a konyhákba, a 18-19. században pedig már fokozatosan kiszorítja a mézet, mint édesítőszert. Ezért telepítik a cukornádat azután az ázsiaihoz hasonló klímájú amerikai vidékekre (Kuba, déli angol gyarmatok), és műveltetik fekete rabszolgákkal.

A kora újkorban terjed el a bódító és élénkítő szerek egész sora. Így különböző alkoholfőzetek (pálinka, likőr), valamint a tea és a kávé. A sok új ételféleség hosszabb távon biztonságosabbá tette az életet, de a 18. században még nem tette változatosabbá az étrendet. Ellenkezőleg: a szegények étkezései továbbra is egy-két élelmiszerre épültek, miközben, mint látható volt, a húsfogyasztás (és az erdei gyűjtögetés) 15. század óta tartó visszaszorulása folytatódott.

Élelmiszerek és népességnövekedés

Elégedetlenek megmozdulása

A mezőgazdaság korszerűsítése és az új népélelmezési cikkek elterjedése választ adott a népességnövekedés kihívásaira, de egyben ösztönözhette is a népességnövekedés további folytatását azzal, hogy ritkította a válságokat. Így a korábban említett jelenségekkel (felmelegedés, "szelídebb" háborúk, kereskedelem, kórokozókkal szembeni immunitás, járványokkal szembeni hatékonyabb intézkedések stb.) együtt csak azt biztosította, hogy többen maradjanak életben a létminimum szintjén, de azt már nem, hogy a fölé emelkedjenek.

A rossz táplálkozási viszonyokat, a sok éhezést mutatja az is, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan az átlagos testmagasság csökkent a 15. és 19. század között. Mindennek következtében korábban elképzelhetetlen méretű nélkülöző tömegek halmozódtak fel a 18-19. századi külvárosokban és a falvakban. Ők lesznek a nagy forradalmak mozgatói.

Az 1789-es, 1830-as és 1848-as francia forradalmak más-más körülmények között, másféle követelésekkel robbantak ki, de egyben közösek voltak: mindegyik gyenge mezőgazdasági évet követően robbant ki, mikor nagyon felszöktek a gabonaárak...

Kérdések, feladatok

1.Melyik állítás igaz, melyik hamis?

  • Európában már a középkorban is ismerték a paradicsomot, csak másfélét, mint az amerikai.
  • Európában már a középkorban is ismerték a babot, csak másfélét, mint az amerikai.
  • Európában már a középkorban is ismerték a paprikát, csak másfélét, mint az amerikai.
  • Európában már a középkorban is ismerték a tököt, csak másfélét, mint az amerikai.

2. Ma a fiatal felnőtt férfiak átlagos testmagassága 175 cm körül van. Becsüld meg, mennyi lehetett ez 1800-ban, a koraújkori átlagos testmagasság csökkenés végeredményeként!

  • 170 cm
  • 165 cm
  • 159 cm

Megoldás

1.Melyik állítás igaz, melyik hamis?

  • Európában már a középkorban is ismerték a paradicsomot, csak másfélét, mint az amerikai. Hamis
  • Európában már a középkorban is ismerték a babot, csak másfélét, mint az amerikai. Igaz
  • Európában már a középkorban is ismerték a paprikát, csak másfélét, mint az amerikai. Hamis
  • Európában már a középkorban is ismerték a tököt, csak másfélét, mint az amerikai. Igaz

2. Ma a fiatal felnőtt férfiak átlagos testmagassága 175 cm körül van. Becsüld meg, mennyi lehetett ez 1800-ban, a koraújkori átlagos testmagasság csökkenés végeredményeként!

  • 170 cm
  • 165 cm
  • 159 cm