Az olajtisztítás fáradalmai
2002/10/22 00:00
3145 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Elégetni, vagy kiönteni - jelenleg ez a két megoldás van egyedül használatban, ha az ún. fáradt olajtól történő megszabadulásról beszélünk. Pedig egyik sem nyújt kielégítő eredményt: előbbi a levegőt szennyezi, utóbbi pedig a talajt és vizeinket. Az újrafelhasználás lehetne a legjobb módszer, azonban ez túl sokba kerül...

Az olaj nemcsak az elégetése során keletkezett gázok által képes szennyezni környezetünket. Az elhasznált olajtermékek ugyanolyan veszélyes hulladékok, mint a szárazelemek, akkumulátorok vagy a vegyipari termékek.

Az olajat tüzelő- és üzemanyagként való hasznosítása mellet számos dologra használja még az ember. Ilyen például a sütés, amihez növényi olajokat használunk. Az elhasznált olajat a háziasszonyok általában a lefolyóba öntik, ahonnan a természetes vizekbe kerülve szennyezi környezetünket.

Az olaj másik széles körben alkalmazott felhasználási formája a motorok működéséhez szükséges kenőanyagok alkalmazása. Ezek a kenőanyagok a motorok és más gépekben történő használat során idővel "elfáradnak", elvesztik viszkozitásukat, és cserére szorulnak. A fáradt olajat leengedik a motorokból és újat töltenek helyükre. A leengedett olaj sorsa nehezen nyomon követhető.

Pontosabban nyoma vész. Az általános gyakorlat szerint a cserét végző emberek, szervizek vagy egyszerűen a műhely mögé öntik a leengedett olajat, vagy elégetik azt. Egyik eljárás sem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Az égetés a levegőt szennyezi nem csekély mértékben, mivel itt közvetlenül, szűrés nélkül a levegőbe jut a mérgező anyagokat tartalmazó égéstermék, a füst. A másik egyszerű megoldás, a kiöntés pedig a talajt szennyezi. Ahová kiöntik a fáradtolajat ott valószínűleg semmi nem fog nőni, soha többé.

A fáradt olaj napjainkban a legnagyobb mennyiségben keletkező, leghétköznapibb veszélyes hulladék. A megoldás itt is az újrahasznosítás lenne, ha megfelelően kiépített rendszer állna rendelkezésre, ami nemhogy nálunk, de még az Európai Unióban sincs megfelelően kiépítve. A feldolgozás rengeteg pénzbe kerül, meg kellene oldani az összegyűjtést és a szállítást, a feldolgozó üzemek létesítéséről nem is beszélve. Pedig megérné megoldani a problémát, mivel az elhasznált olajnak igen nagy az energiatartalma.

Az eddig alkalmazott megoldások közül az ellenőrzött égetés a legjobb. A fáradt olajat a begyűjtés után üvegházak, üzemcsarnokok fűtésére használják. A másik megoldás a kenőanyagok újrafelhasználása eredeti funkciójukban. Van még egy eljárás, amit alkalmazni szoktak - persze nem nálunk - az olajcsere alkalmával csak a régiért cserébe lehet új kenőanyagot vásárolni.

A hazai viszonyokra jellemző, hogy az országban jelenleg csak egy feldolgozó üzem működik Zalaegerszegen, ahol az összes keletkező fáradt olajnak a 10 százalékát sem képesek feldolgozni. A magas szállítási költségek miatt pedig a távolabbi helyekről nem éri meg odaszállítani az olajat.

A probléma tehát nincs megoldva, a fáradt olajat elégetik, kiöntik. Ezzel is tovább szennyezve a már így is agyongyötört környezetünket.