Biológiai sokféleség világnapja
2004/05/21 00:00
743 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Május 22-én a világ számos országában a figyelem középpontjában a biológiai sokféleség témaköre áll. Rendezvényekkel, ünnepségekkel próbálják az emberekben tudatosítani azt, hogy mennyire fontos az élővilág változatosságának megőrzése. Ezt idén ünnepeljük meg először e szép májusi napon.

Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferencián született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amelyet 1994-ben Magyarország is ratifikált. Ezen Egyezmény Titkársága kezdeményezte a Biológiai Sokféleség Világnap megrendezését is.

MI A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY?

A Biológiai Sokféleség Egyezmény jelentősége, hogy a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást az ember (emberi társadalom) és a természet (élővilág, biológiai sokféleség) viszonyának meghatározásában.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, az erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve az erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását.

Az egyezmény értelmében a biológiai sokféleség az élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint ezeket a rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat. Ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. Tágabb értelemben az eddig felsoroltakon túl a tájak, tájtípusok, a kultúra, a hagyományok, a szellemi értékek és alkotások sokféleségét is értjük.

A fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez. Ezáltal lehetőség nyílik a jelen és jövő generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény nem klasszikus természetvédelmi egyezmény, hiszen célkitűzései nem csupán a természetvédelemre utalnak, hanem a társadalom érdekeit közvetlenül szolgáló hasznosításra is. Így a mezőgazdasági, a nem védett területek természetesen alacsonyabb szintű, de mégis fontos változatosságának megőrzését is célul tűzték ki. Közvetve mégis rendkívül lényeges mondanivalója van a természetvédelem számára, hiszen az élővilág fenntartható használata csakis úgy lehetséges, ha mindent elkövetünk degradációjának megakadályozásáért. Ez az egyezmény azért különleges, mert az egész élővilágra vonatkozik, vagyis minden élőlény és élő rendszer fennmaradását, a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul. A biológiai változatosság az ökológiai, genetikai, tudományos, oktatási, szociális, gazdasági, kulturális és esztétikai értékeket is magába foglalja.

Az egyezmény hatására sokféle tevékenység indult el és gyorsult fel a tagállamokban. Megélénkültek a biológiai sokféleség feltárására irányuló kutatások, stratégiai tervek és akcióprogramok készültek és készülnek, új jogszabályokat alkotnak, melyek összhangban vannak az egyezmény célkitűzéseivel, illetve annak végrehajtási módjait támogatják.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást az ember (emberi társadalom) és a természet (élővilág, biológiai sokféleség) viszonyának meghatározásában.

MIÉRT FONTOS HAZÁNK SZEREPE A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSÉBEN?

A Kárpát-medencében elhelyezkedő Magyarország területe alig 1 %-a Európának, természeti értékeink gazdagsága azonban európai viszonylatban is elismert. Ez a Kárpát medence egyedülálló állat- és növényföldrajzi helyzetéből következik. Hazánk területe földrészünk egyik jelentős biogeográfiai egységét képezi. Az Európa közepén elhelyezkedő Kárpát-medence több klímahatás találkozási területe. Nyugat felől jelentős atlanti, délről mediterrán, keletről pedig szárazföldi hatások érvényesülnek, emellett a Kárpátok, valamint az Alpok is befolyásolja klímáját, növényzetét. A Kárpát-medence hosszú ideje tartó viszonylagos elszigeteltségének eredményeként magas az úgynevezett bennszülött fajok száma. Magyarország növényvilága és a hozzá kapcsolódó állatvilág tehát igen sokszínű, élővilága nagyon gazdag. Ennek köszönhetően hazánkban több mint 42.000 állat- és 2.200 növényfaj él. A medence viszonylag kis területe és a számos időjárási és helyileg ható földrajzi tényező, mint például a víz, vagy a változatos talaj hatására kialakult gazdag élővilág többnyire kisebb kiterjedésű és mozaikos elhelyezkedésű elemekből tevődik össze. Ezek megőrzése sokkal nehezebb feladat, mint a nagy kiterjedésű, sokszor ezer kilométereken keresztül azonos élőhelyeké.

A természetre, a biológiai sokféleségre igen nagy hatást gyakorol az emberi tevékenység, a területhasználat módja. Gondoljunk például arra, hogy az infrastruktúra fejlesztése során felerősödhetnek az elszigetelődést okozó hatások. Az élővilág számára kedvezőtlen, ha például a közúthálózat fontos ökológiai folyosókat vág ketté és tesz működésképtelenné, mivel a töredezett állományok közötti génkicserélődést akadályozza meg. Súlyos következményei vannak a mezőgazdálkodás során a túlzott vegyszer és műtrágyahasználatnak, a nem megfelelő talajművelés és tápanyag utánpótlásnak, melyek szintén negatív hatással lehetnek a biológiai sokféleségre.

Hazánk természetes élővilága a sokféle emberi tevékenység ellenére szerencsére igen jó állapotban maradt fenn, joggal lehetünk büszkék nemzeti természeti értékeinkre. Például számos olyan faj és társulás él nálunk, amely Európában, vagy akár az egész világon már csak hazánkban található meg.

Szerencsére egyre többen, egyre szélesebb rétegek ismerik fel azt a tényt, hogy a természet erőforrásait nem lehet korlátlanul, egyre növekvő mértékben használni. A természet átalakítása, erőforrásainak túlzott mértékű használata az emberi életet nemcsak minőségében, hanem létében is veszélyezteti. Fontos az, hogy közösen cselekedjünk, hiszen ebben rejlik környezetünk, életterünk megóvásának kulcsa.

MIVEL GAZDAGÍTJA MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓT?

Sok Uniós országban a nagy mértékű természetátalakítás eredményeként az élővilág sokfélesége jelentősen lecsökkent. Hazánkban ez a negatív folyamat szerencsére nincs ilyen előrehaladott állapotban A közép-kelet-európai régió - és ezen belül Magyarország - előbbiekben ecsetelt értékei nemcsak azért gazdagítják az Uniót, mert ami számos Uniós országban már elpusztult, eltűnt, annak egy része nálunk még fellelhető, hanem azért is, mert sok olyan egyedülálló természeti értékünk van, amely az Unió országaiban sohasem fordult elő.

Csatlakozásunk tehát nemcsak azt jelenti, hogy Magyarországnak át kellett vennie az Európai Unió szabályait és elveit, hanem azt is, hogy új elemekkel: tájakkal, természeti erőforrásokkal, növény- és állatfajokkal, genetikai értékekkel járulunk hozzá az Európai Közösség változatosságához, sokszínűségéhez. A természetvédelemben elért eredményeink pedig, ha ügyesen lobbizunk, hozzájárulhatnak az Európai Unió természetvédelmi értékeinek megőrzését szolgáló szabályok tökéletesítéséhez.

Ehhez azonban szükség van a régió országainak összefogására is, hogy az új tagállamok érdekei is megfelelő hangsúlyt kapjanak a Közösségben. A tizenötökről huszonötökre bővült Unió nagyobb erőt fog képviselni a nemzetközi porondokon, közösen kialakított álláspontjának jelentős hatása lesz a világ döntéshozatali mechanizmusaira.

MIÉRT JELENTŐS ESEMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAP?

A biológiai sokféleség jelentőségéről a társadalom, a döntéshozók sokszor hajlamosak elfeledkezni. Fontos tehát ezen a napon, a nemzetközi szinten ünnepelt Biológiai Sokféleség Napon, hogy a társadalomban tudatosítsuk a biológiai sokféleség jelentőségét. A biodiverzitást annak teljes jelentésében meg kell ismertetni a társadalommal, az ismeretek átadásának és terjesztésének, valamint a környezettudatosság kialakításának minden réteget és korosztályt érintenie kell.