Biztonságosabbá válnak a játszóterek
Szendrei Judit
2003/11/05 08:00
467 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hazánk 15-20 ezer játszótérének csupán tizede felel meg az EU biztonsági követelményeinek. Egy 2008 januárjától életbe lépő rendelet kimondja, hogy az ország valamennyi gyermekparkját felül kell vizsgáni, s azokat, amelyeknél biztonsági hiányosságokat tapasztalnak, öt éven belül fel kell újítani.

A gyerek társaságában való játék, önfeledt hancúrozás, mászókázás az energialevezetés egyik legkedveltebb és legkézenfekvőbb módja a lurkók számára, de egyszerű megoldás egyúttal a szülőnek is, hiszen játszóteret viszonylag kis távolságon belül, a legtöbb lakóhely közelében lehet találni. Az ország csaknem húszezer játszóteréből azonban csupán minden tizedikről mondható el, hogy eszközei nem jelentenek kockázatot az ott játszó csöppségek egészségére, testi épségére nézve. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fővárosban adott esetben egy másik kerületbe, vidéken pedig akár egy másik településre kellene hintázni vigyük a gyereket, ha nyugodtak akarunk lenni biztonsága felől.

A néhány évvel ezelőtt történt, nagy visszhangot kiváltott játszótéri balesetek ugyan ráirányították a figyelmet a parkok eszközeinek tarthatatlan állapotára, mindeddig azonban nem volt olyan jogszabály, amely kötelezően előírta volna, hogy változtatni kell a helyzeten. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) január 1-jén életbe lépő rendelete így viszonylag megkésettnek mondható, de mindenképp új - megnyugtató - helyzetet teremthet a hazai játszóhelyek terén.

A határozat szerint januártól játszótéri eszköz csak megfelelő biztonsági tanúsítvány birtokában hozható forgalomba, de gondoskodni kell az eszközök rendszeres vizsgálatáról, évenkénti ellenőrzéséről is. A meglévő játszóterek felülvizsgálatát az üzemeltetőknek legkésőbb 2005. június 30-ig kell elvégeztetnie, 2008 végéig pedig az új előírásoknak megfelelően átalakíttatnia, különben lakat kerül a létesítményekre.

Az újonnan életbe lépő szabványok előírják többek között, hogy a különböző magasságú eszközök alatt milyen anyagú és vastagságú természetes (homok, illetve fű), illetve speciális burkolat legyen ahhoz, hogy az esetlegesen leeső csöppségek sértetlenül ússzák meg a balesetet. A talajt borító betont a sérülések elkerülése végett a legtöbb helyen kéregzúzalékra illetve gumitalapzatra, a rideg vas játékszereket pedig természetes anyagból készültekre kell cserélni, és nem maradhat a létesítményeken egyetlen olyan eszköz, csúszka-mászóka sem, amelynek bármely elemébe a gyerekek beszorulhatnak.

A rendelet szerint el kell tűnnie a játszóterekről a hideg és balesetveszélyes kőcsúszdáknak is, az eszközök tetejét pedig nemcsak kapaszkodóval, de védőkorláttal is fel kell szerelni. Miután a legtöbb sérülést korábban a hinták okozták, a rendelet részletesebben foglalkozik e játékeszköz biztonságával: az eddig többnyire fémből készült ülőkéket például ütéscsillapító anyagra, aljzatukat pedig gumiborításra kell cserélni, és - bár korábban ez volt az általános - az ülőkékből a jövőben három helyett csak kettőt lehet egymás mellé szerelni. Utóbbi előírással azokat a gyakori baleseteket kívánják megelőzni, hogy a középső hintából kiugró lurkót véletlenül fejbe kólintsa, vagy letarolja a szomszédjával éppen akkor feléje lendülő ülőke.

Szabályozni kívánja a rendelet a parkok ivóvízzel, padokkal, illetve kerítéssel való ellátottságát is, utóbbinak a jogalkotók szerint azért van különös jelentősége, hogy a mostani gyakorlattal ellentétben a játszóterek valóban a gyerekek, ne pedig a hajléktalanok, illetve kutyasétáltatók paradicsomaként működhessenek.

A fővárosban ma már szinte valamennyi kerületben találunk biztonságos játékokkal felszerelt, bekerített játszóteret. Ezek egy részében az egyes korosztályok, az óvodások, iskolások és kamaszok játékai a konfliktusok elkerülésére jól elkülönítve találhatók egymástól. A futkosós, a kúszó-mászó, illetve az alpinista hajlamokat igénylő játékoknak szintén külön hely jut, így a különböző vérmérsékletű és mozgásigényű lurkók sem zavarják egymást. A különféle eszközök, hinták és libikókák ma már szinte kizárólag fából készülnek, a terek felületét pedig beton helyett kavics, illetve gumiszőnyeg borítja. Bár a leírtaknak megfelelő parkok aránya az elavultakhoz képest ma még sajnos elenyésző, néhány év múlva talán már kedvezőbben állhat a statisztika.

Egy közepes méretű játszótér felépítése, illetve átalakítása becslések szerint körülbelül 3o millió forintba kerül, az összes park megújításához pedig mintegy 30-36 milliárd forintra lenne szükség. A jelenlegi gazdasági helyzetben a helyhatóságokat sajnos egyetlen játszótér rekonstrukciója is megoldhatatlan gazdasági probléma elé állíthatja, márpedig egy-egy településen általában több tucat ilyen park működik. A helyzet feloldására az ifjúsági tárca pályázati úton elérhető támogatást kínál az önkormányzatoknak, és évente több mint 300 millió forinttal támogatja az új gyermekparkok létesítését.

Képek

  • www.ci.lakewood.oh.us
  • www.chiark.greenend.org.uk
  • www.peterbrueggeman.com/leo/playground.jpg