Creutzfeldt-Jakob kór és állati megfelelője a kergemarha kór
2000/12/21 08:00
1536 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Terjedéséről nagyon keveset tudunk. Előfordult, hogy fertőzött szövetek beültetésével, vagy fertőzött sebészi eszközök útján kapta el valaki a halálos betegséget. Régebben a halottak agyából növekedési hormonokat állítottak elő, amelyek szintén a fertőzés forrásául szolgáltak. Ami azonban biztos: napjainkban ez a betegség gyógyíthatatlan, sőt még a folyamat lassítása is lehetetlen.

A Creutzfeldt-Jakob kór egy nagyon ritka betegség: eddig csak néhány ezer esetben diagnosztizálták. Előfordulása nem köthető semmilyen tájegységhez, nincsenek kiemelten veszélyeztetett területek, a világ minden pontján előfordulhat. Emberekben és állatokban is egyaránt az agyat támadja meg, ezért hívják más néven szivacsos agyvelő-károsodásnak.

Terjedéséről nagyon keveset tudnak. Előfordult, hogy fertőzött szövetek beültetésével, vagy fertőzött sebészi eszközök útján terjedt tovább. Régebben halottak agyából növekedési hormonokat állítottak elő, amelyek szintén a fertőzés forrásául szolgáltak. A fertőzés veszélye főleg a felnőtteket, az 50 évesnél idősebbeket érinti, amelyet fokoz ha valaki régebben agysebészeti beavatkozáson esett át. Több esetben észlelték e betegség kialakulását korboncnokoknál, amelyet valószínűleg munkájuk során kaptak el.

Az elmúlt pár évtizedben felfedezték a kergemarhakórt, ami a Creutzfeldt kór állati megfelelője. Az állatok esetében a betegség öröklődik, vagyis megjelenik az utódokban is. A legvalószínűbb terjedési módja, ha az állatoknak fertőzött szövetekből készített élelmet adnak. A megbetegedések száma akkor emelkedett meg ugrásszerűen, amikor szarvasmarhákat juhok belső szerveivel tápláltak. Ezen fertőzött marhahús piacra jutásával növekedett az emberi megbetegedések száma is. Ez azt bizonyítja, hogy a betegség úgy is átterjedhet az emberre, ha fertőzött állatok húsát fogyasztja.

Tünetek

A Creutzfeldt kór akár hónapokig, de évekig is lappanghat. Később elkerülhetetlenül megjelennek az agykárosodás első tünetei: csökken az értelmi képesség. Az először szembetűnő tünetek: elhanyagolt személyi higiéné, egykedvűség, ingerlékenység, feledékenység és zavartság. Egyes betegeknél fáradékonyság, alvászavarok is felléphetnek. Ezután az újabb tünetek megjelenése felgyorsul és végül teljes elbutuláshoz vezetnek. Ez a memória és az időérzék nagyfokú gyengülését jelenti. A beteg nehezen ismer fel tárgyakat, helyeket, embereket. Nehezen találja a szavakat és azok használata is gondot jelent. Képtelen az olyan elvont gondolkodásra, mint amilyen például a számolás. A személyiségben történő változások is gyakoriak.

A tünetek megjelenésétől számítva az első hat hónapban komoly mozgáskoordinációs zavarok lépnek fel, ez erős izomrángást, remegést jelent. A beteg ügyetlen lesz, mozgása koordinálatlanná válik. A látásra is hatással van a betegség, így az homályossá válik. A legtöbb beteg végül tüdőgyulladásban hal meg 3-12 havi betegség után. A kétéves túlélés esélye nagyon kicsi.

Megelőzés és kezelés

Napjainkban ez a betegség gyógyíthatatlan, sőt még a folyamat lassítása is lehetetlen. A legtöbb, amit egy orvos tenni tud, hogy kezeli a tüneteket és arra törekszik, hogy a beteg minél jobban érezze magát.

Mivel a betegség átvihető, a fertőzött emberi és állati szövetek átültetését, illetve fogyasztását kerülni kell. A legbiztosabb, ha nem eszünk angol és francia marhahúst. Legalábbis nyersen.