Dohányzásellenes világnap május végén
2013/05/29 08:00
787 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A dohányzás egyike a legjelentősebb életmódbeli kockázati tényezőknek, jelentősen növeli az egyes egyénekre és a társadalomra nehezedő betegségterheket és nagymértékben hozzájárul a halálozások magas számához is. Ez ellen is harcolnak a május 31-én tartott Dohányzásellenes világnappal.

kids-are-fast-learners-1

Dohányzás a nagyvilágban

Közel egy milliárd férfi és 250 millió nő dohányzik a világon. A világ népességének számából (7 milliárd fő) és a gyártott cigaretták összmennyiségéből (3,7 billió db évente) adódik, hogy egy világpolgárra évente 580 db cigaretta jut.

Világszerte jól ismert tény, hogy a dohányzás súlyosan veszélyezteti az egészséget. Világviszonylatban minden tizedik ember haláláért a dohányzás tehető felelőssé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióját – ahol a Föld lakosságának mindössze 15%-a él – a világ összes dohányzással kapcsolatos megbetegedésének közel egyharmada terheli. Az 1990-es évek végén a dohánytermékek okozta halálozások száma 1,2 millió volt a világon (az összes halálozás 14%-a). Hacsak nem alkalmaznak hatékonyabb megelőző intézkedéseket, ez a szám 2020-ra a becslések szerint 2 millióra emelkedhet (az összes halálozás 20%-ára).

Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás, a tüdőrák a halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35%-áért, – kiemelten: a férfiak esetében 40-45%-áért – , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85%-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25%-áért a dohányzás okolható. A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként.

Dohányzás hazánkban

Hazánkban a dohányzás – különösen a cigarettázás – a társadalmilag leginkább elfogadott egészségveszélyeztető magatartásformák közé tartozik. Széleskörű elterjedtsége évtizedek óta súlyos probléma, és sajnos napjainkban még romló tendenciát is mutat. A felnőtt férfiak 38,2%-a napi rendszerességgel dohányzik, de a nők körében is magas ez az arány: majdnem minden negyedik nő naponta dohányzik (23%). Az európai átlagadatokhoz (és a legtöbb európai ország adataihoz) képest ezek az arányszámok rendkívül magasak. A dohányzás ilyen mértékű elterjedtségének súlyos népegészségügyi következményei vannak. Magyarországon évente 140 000 elhalálozás történik, és ebből 28 000 haláleset a dohányzás következtében kialakuló betegségeknek tulajdonítható. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a dohányzás kulcsszerepet tölt be az ország lakosságának folyamatos csökkenésében, ami joggal tekinthető nemzeti katasztrófának. Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.

Dohányzás iskolás korban

A 7-10. osztályos (13-16 éves) fiataloknak 70.7%-a már próbálkozott dohányzással és több, mint egyharmaduk (33.5%) legalább havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik. Azok közül, akik már kipróbálták a dohányzást, 17.7% jelezte, hogy 10 éves kora előtt dohányzott először. A fiúk és lányok között, valamint Budapest, az egyéb városok és a falvak régiói között nincsen matematikailag kimutatható különbség. Különösen aggasztó, hogy a dohányzás igen elterjedt a fiatalok körében is, és ennek kipróbálása egyre fiatalabb életkorokra tolódik. Ezzel azonban hazánk nincs egyedül, mert sajnos világjelenségnek tekinthető. Több országosan reprezentatív kutatás eredményei szerint az utóbbi években a 15-17 éves korosztály háromnegyede arról számolt be, hogy már kipróbálta a dohányzást és majdnem egyharmaduk (32,7%) legalább heti rendszerességgel dohányzott is az adatfelvétel időpontjában. A fiúk és a lányok prevalencia-értékei között csekély a különbség (a fiúk kevesebb, mint 5%-al dohányoznak többen).

A dohányzás káros hatásai

A tüdőrákon kívül a dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll a következő betegségek kialakulásával:

  • a daganatos betegségek közül a gége-, nyelőcső-, gyomor-, hasnyálmirigy-, méhnyak-, vese-, hólyagrák, szájüregi daganatok és a leukémia; 
  • a szív- és érrendszeri betegségek közül a szívkoszorúér-megbetegedések, a stroke, az atherosclerosis és a hasi ütőértágulat;
  • a légzőszervi betegségek közül a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőgyulladás, a tüdőfunkció korai romlása illetve felgyorsult csökkenése, a köhögés, váladékos/produktív köhögés, dyspnoe/nehézlégzés, a csecsemők csökkent tüdőfunkciója a terhesség alatti anyai dohányzás következtében.

Az anyai dohányzás emellett számos komplikációhoz vezethet a teherbeeséssel (csökkenti a női termékenységet), a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban is (csökkenti a magzati növekedést, megnöveli az alacsony születési súly, a koraszülés, a korai burokrepedés, az elölfekvő méhlepény, a méhlepényleválás esélyét), és a bölcsőhalál bekövetkezésének esélyét szintén emeli.

Mindezeken túl hozzájárulhat számos további egészségproblémához (alacsony csontsűrűség menopauza után lévő nőknél, csípőtörés, peptikus fekély kialakulása Helicobacter pylori-pozitív személyeknél, szürkehályog, műtéti komplikációk). A dohányzás következtében megromlott egészségi állapot nemcsak az egyén számára okozhat problémát, hiszen az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez és a kiesett munkanapok számának emelkedéséhez vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is.

Ezt érdemes megnézni

Dohányzásellenes kampányfilm

(Marsi Zoltán cikke)