Egyesület a Tisza-tóért
2003/10/14 00:00
673 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A Tisza-tavon, harminc éves története során rendkívül változatos és jelentős növény- és állatvilág alakult ki. Mindemellett komoly turisztikai központtá nőtte ki magát. A tó körüli településeken élők nagyon büszkék az elért eredményekre, éppen ezért szívükön is viselik annak sorsát. A közelmúltban egyesületet alapítottak tavuk és környékének tisztántartása érdekében.

Horgászat a Tisza-tavon
Fotó: Magyar Turizmus Rt.

Önkéntes Vízjelző és Tározóőri Szolgálat néven egyesületet alapítottak a Tisza-tó mellet élő magánszemélyek és vállalkozók. Az 13 tagból álló új szervezet elsődleges célja a tó és környékének tisztántartása. Az igen értékes élővilággal rendelkező, fiatal tóra rá is fér a takarítás. Amint azt Molnár Sándor a Népszabadságnak elmondta, a szervezet alapításának az ötlete is azért vetődött fel, mert azt tapasztalták, hogy évről évre egyre több szemét a Tisza-tó felszínén, illetve magán a folyón is. Ezek összegyűjtésével eddig senki sem foglalkozott.

A Tisza-tó körül nagy sürgölődés tapasztalható, nagyon sokan remélik tőle, hogy a Közép-Alföld turisztikai centrumává növi ki magát, Sokan már az idén is a tavat választották a méregdrága és zavaróan alacsony vízállású Balaton helyett, pedig ez a tó sem tekinthető igazán mélynek.

A civil szervezet fontos feladatának tekinti, hogy az egyre több szemetet, amelynek nagy része Románia területéről érkezik, a víz felületéről eltávolítsa. Terveik szerint környékbeli iskolákkal vennék fel a kapcsolatot, hogy a diákokat bevonják a takarításba. Ezt úgy képzelik el, hogy egy természetjáró és ökotúra keretében zsákokban gyűjtik össze a szemetet a víz felületéről. Ezért cserébe az iskolásoknak sátorozási lehetőséget, vízijárműveket és túravezetőket biztosítanak. Ezeket az alkalmakat a természet védelmének oktatására is felhasználja majd az egyesület. További terveik között szerepel a vadmentés is: sebesült és árván maradt állatfiókák összegyűjtése, gyógyítása és gondozása.

A Tisza-tó

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakaszt alig harminc éve kezdték el duzzasztani. Mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye. Az 1973-ban elkezdett munkálatok során a tó nagyjából 1990-re nyerte el végső formáját, amely 127 négyzetkilométernyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett.

A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, a területén található mocsár, sekély-tó, kopolya (áradások folytán víz alá kerülő természetes mélyedések, melyek mint jó halashelyek szerepelnek), dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. Időközben jelentős élővilág alakult ki a duzzasztott területen, amelynek 50-55 százalékát növényzet - sulyom, nád, gyékény, tündérrózsa, stb. - borítja.

Faunája ugyancsak igen változatos, szinte az összes Magyarországon élő halfaj megtalálható itt, köztük olyan ritkaságok, mint a csíkfélék. A kétéltűek szempontjából igazi paradicsomnak tekinthető a tó, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebékák, barna varangy, leveli béka, vöröshasú unka. A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak és a mocsári teknősnek. A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése és kiemelendőnek tekinthető a kiskárókatona fészkelése.


Fotó: Magyar Turizmus Rt.

A Tisza-tó és környéke fontos pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód, valamint a mindenütt jelenlévő vidra.