Egzotikus állatok lakásban
2003/05/13 00:00
3659 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az egzotikus állatok eladása egyre inkább jövedelmező iparággá válik Magyarországon is, tartásuk pedig egyre nagyobb divattá. Ami nem lenne baj, ha minden esetben szakértő kezek közé kerülnének. Ezzel szemben sokszor szörnyű körülmények között sínylődnek a távoli vidékekről származó emlősök, hüllők és madarak. Védelmük érdekében ez év elejétől kötelező őket azonosító jellel ellátni.

Nagy divat lett az utóbbi években az egzotikus állatok tartása, elsősorban a módosabb vásárlók tehetik meg, hogy több tíz-, vagy akár százezer forintot kiadjanak egy-egy ritka hüllőért vagy madárért. Sokan ajándékba kapják a ritka, nem egyszer veszélyeztetett állatfajt, amire aztán egykettőre ráunnak. Rosszabb esetben kiteszik vagy elpusztítják az állatot, a lelkiismeretesebbek pedig leadják őket valamelyik állatkertbe, vagy menhelyre.

A Magyar Hírlap információi szerint hamarosan szigorítani fogják a hobbiállatok behozatalát és tartásuk feltételeit. Amint arról a napilap beszámolt, becslések szerint ma Magyarországon több ezer kihalással fenyegetett, ritka állatfajt tartanak puszta kedvtelésből. Ezek az állatok - bár ezt nehéz bizonyítani - sokszor illegálisan kerülnek az országba. Ennek visszaszorítására és megakadályozására született meg 1973-ban az úgynevezett washingtoni egyezmény a veszélyeztetett vadállat- és növényfajok kereskedelméről (CITES). Az egyezményt 152 ország képviselője írta alá, az olyan fajokkal való kereskedelmet korlátozza, amelyeket vagy már most fenyeget a kihalás, vagy akkor válnak veszélyeztetetté, ha kereskedelmüket nem szabályozzák.

Az állatvédők örömére tavaly decemberben megszületett a washingtoni egyezmény végrehajtását szolgáló kormányrendelet. A jogszabályban felsorolt legveszélyeztetebb fajok példányait már januártól azonosításra alkalmas jelölésekkel kell ellátni. E fajok közé tartozik az összes vadon élő macskaféle, az összes majomfaj, a papagájok és a teknősfélék túlnyomó része. A kormány július elsejéig hagyott türelmi időt a rendelkezés végrehajtására, amely az állatok tulajdonosának a felelőssége. Az azonosításra az emlősök és hüllők esetében bőr alá ültethető mikrocsipet ajánlanak a szakemberek, a madarak esetében pedig a már jól bevált gyűrűzést.

A most bevezetett rendelkezés talán segít visszaszorítani a Magyarországon is fellelhető illegális vadkereskedelmet is, ami óriási üzletnek számít. Egyes ritka fajokért, mint például a szarvas arapapagájért, ami a hobbi-állatpiacon nagyon keresett, hatalmas összegeket képesek kiadni a megszállott gyűjtők. Ebből a papagájfajból az intenzív orvvadászatnak köszönhetően alig több mint 1700 szabadon élő példány maradt, elsősorban Új-Kaledóniában. A Madagaszkár északkeleti részén élő sugaras teknősért és a tuatara hidasgyíkért akár 30 ezer dollárt is képesek adni a feketepiacokon. A rengeteg pénz csábítása miatt ezekből az állatokból mára alig maradt vadonban élő egyed.

Nem csak az a baj, hogy befogják és eladják a védelem alatt álló fajokat - amelyek többsége elpusztul, mire végcélját eléri -, hanem az is, hogy sokszor nagyon rossz körülmények között tartják őket. Nálunk találtak már majmot panellakásban, oroszlánt budai villa kertjében, kajmánt fürdőkádban. Egyébként kajmánokat és más olyan állatokat, melyek nem tűrik a fogságot, ezentúl nem szabad az országba behozni. Továbbá olyan fajokat sem, amelyek veszélyesek lehetnek a hazai élővilágra, ilyen állat például az ékszerteknős, amely kétszeresen nem kívánatos a szalmonella terjesztése miatt. A szakszerűtlenül tartott állatok egyébként is könnyen veszélyessé válhatnak gazdáikra nézve.