Éheznek a szibériai tigrisek
2002/10/04 08:00
2237 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Csökken az Oroszország távol-keleti területein élő veszélyeztetett leopárdok és tigrisek túlélési esélye. A zord időjárás miatt éheznek az állatok, mert az amúri tigris és a távol-keleti leopárd prédaállatai, a szarvasok és a vaddisznók nem tudnak mozogni a nagy hóban.

2002-ben elején Oroszország keleti területein másfél méteres a hótakaró, ez leküzdhetetlen akadályt jelent az őzeknek és a szarvasoknak, hiszen már akkor is nehezen jutnak táplálékhoz, ha a hó vastagsága eléri a negyven centimétert. Körülbelül százezer állat maradt éhen, a Vadvédelmi Világalap (WWF) ezért hathatós intézkedéseket sürget a megmentésükért. Prognózisuk szerint enélkül a szarvasok, őzek és vaddisznók nyolcvan-kilencven százaléka biztosan elpusztul. Környezetvédők már megtisztítottak egy 150 kilométer hosszúságú útszakaszt, hogy több tonna élelmet szállíthassanak a területre, és faágakból készítenek etetőket. A világon már csak 350 szibériai tigris és 40 szibériai leopárd él, valamennyi ebben a régióban.

A szibériai tigris
(Neofelis tigris altaica, Siberian tiger, Amurtiger)

A legnagyobb termetű macskaféle, a hímek testhossza átlagosan 280-320, a nőstényeké 250-275 cm, testtömege akár 250 kg is lehet, de a nőstények nem nőnek ilyen nagyra. Jellegzetes csíkos mintázata a sűrű erdőkben jóformán láthatatlanná teszi, mert a csíkok valósággal felszabdalják az állat körvonalait. Hatalmas erőteljes mancsai és hosszú bajuszszálai ugyancsak jellegzetesek.

A tigris elterjedési területe egykor a Kaukázus hegyláncaitól Kínáig, az Ohotszki-tenger délnyugati partjaitól Jáváig, sőt még tovább Baliig terjedt, mára azonban e hatalmas terület legnagyobb részéről kipusztult, elsősorban a vadászatnak, illetve eredeti élőhelye megsemmisülésének következtében. Számos alfaja már teljesen eltűnt, jelenleg öt ma is élő alfaját tartják nyilván a természettudósok. Ezek közül a kelet-szibériai tajgaerdőkben élő szibériai tigris a legnagyobb termetű.

A szibériai tigris magányosan élő állat, ragadozó életmódot folytat, s étlapján szinte mindenféle állat szerepel, amit csak be tud cserkészni, le tud teríteni. Hatalmas testméretei és ebből következő testi ereje miatt természetes ellensége nemigen van, az ember az egyetlen ellensége.

A tigrisek vemhességi ideje 105-113 nap, az utódok száma ellésenként átlagosan 1-4, de arra is akad példa, hogy egyszerre hat kölyök lát napvilágot. A kistigrisek négyéves korukban válnak ivaréretté és akár a 26 éves életkort is megérhetik.

A szibériai tigris a kihalás szélén álló ritka állatfaj, állománya világszerte csak néhány száz egyedből áll, s ezért az állatkertek világszerte erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a szibériai tigris ne pusztuljon ki végleg a Földről.