Élelmezési nehézségek
2014/07/01 11:57
526 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Földünk lakossága meghaladta a 7 milliárd főt, élelmezésük nem kis kihívás elé állítja a szakembereket, nem beszélve az élelmiszertermelés okozta környezeti terhelésről. Vajon hogyan oldható meg ez a probléma?

elelmezes

A számok tükrében

2050-re a Föld becsült lakossága eléri a 9 milliárdot, amely szintén becslések szerint a jelenlegi mezőgazdasági terméshozam dupláját igényli majd. Ugyanakkor a fejlődő országok életszínvonalbeli növekedése rohamosan növeli a fogyasztást. Az egyre intenzívebb mezőgazdaság egyre súlyosabb környezeti terhelést okoz, a környezetvédők által preferált háztáji gazdálkodás biztosan nem lesz elegendő, de tény, hogy a nagyüzemi termelést is jelentősen módosítani kell. Földünk jégmentes területeinek közel 40%-át vontuk termelés alá, az érintetlen területek (magashegység, erdő, sivatag stb.) aránya kb. 45% körüli.

Növénytermesztés

Képzelj el egy légkondicionált traktort, ahogy műholdas navigáció segítségével 4 cm-es pontossággal szánt, vet, arat. A traktor vezetője csak ül, filmet néz vagy zenét hallgat. Nos, ez nem futurisztikus elképzelés, ez a valóság. Évtizedek óta tudjuk, hogy az ember vezette gépeknek nagyságrendekkel alacsonyabb a hatásfoka (pontossága), így nem meglepő, hogy a mezőgazdaságban is jelentős teret hódított a technika. Ma már az olyan szántóföld sem elképzelhetetlen, ahol megfelelő távolságra (10-100 m) szenzorok vannak a talajba ültetve, mérik a talaj nedvességtartalmát vagy akár tápanyagtartalmát és szükség esetén automatikusan adagolják a növénytermesztéshez szükséges anyagokat. Hasonló elven működnek a környezetbarát növényvédőszer-adagoló rendszerek is.

Természetesen a leírt – és a leírtaknál lényegesen fejlettebb és bonyolultabb – technológiák nem kevés pénzbe kerülnek, azonban az egyes térségekben (Afrika, Latin-Amerika, Ázsia, Kelet-Európa) való elterjedésük jelentősen növelheti a terméshozamot.

Állattenyésztés

A technika vívmányai természetesen az állattenyésztést is elérték, azonban itt jelentős környezetterhelési csökkenésről nem lehet beszámolni - és nem is várható. A növekedést, a hús-, tej-, tojáshozamot jelentősen növelték, de a környezeti károk csökkentésével nem tudnak mit kezdeni. Az állattenyésztő telepeken keletkező fekália, az elpusztult állati tetemek, a tenyésztéshez használt kemikáliák felhalmozódása egyre komolyabb problémát jelent. Ráadásul a környezetvédők mellett az állatvédők is jogosan szólalnak fel gyakorlatilag minden esetben, hisz a legszigorúbb EU előírások szerint tartott csirkék sem tudnak tenyésztő helyükön felállni vagy 10-20 cm-nél nagyobb távolságot megtenni. Nem beszélve a felkelni sem képes tenyészsertésekről, vagy a közel lógó állapotban tartott tojótyúkokról. Nem szabad megfeledkezni a nyílt vízi (tenger, tó, óceán) haltenyészetekről sem, amelyek szintén hatalmas vízterhelést eredményeznek.

A megoldás a TE kezedben van!

A háztáji kisgazdálkodások, a biofarmok biztosan nem tudnak majd elegendő élelmiszert termelni. A modern növénytermesztésben jelentős jövő rejlik, de az állattenyésztés kudarc. Egyik legkézenfekvőbb megoldás az étkezési szokások megváltoztatása. Bizony! Kevesebb hús, több zöldség. Ha tetszik, ha nem, a megoldás a te kezedben, pontosabban szádban, gyomrodban van. Ne feledkezz meg arról a tényről sem, hogy a hús előállítása rengeteg takarmány termesztésével is jár. Egyetlen kiló sertéshús tíz kiló takarmány energiájával egyenértékű. Hány ember lakik jól egy kiló hússal és hány tíz kiló kukoricával, mondjuk? Lényegesen több!

Ne pazarolj!

Havi 7,25 kg élelmiszert dobsz ki a kukába, ebből 4,9 kg részben vagy teljes mértékben fogyasztható lenne. Meg kell változtatni a fogyasztási szokásokat, minimalizálni kell a kidobott élelmiszerek mennyiségét.

További érdekes oldalak:

Marsi Zoltán írása