Elismerik az Őrség értékeit Európában
Varga Gábor
2007/12/01 16:36
627 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Őrség is bekerült Európa tíz legvonzóbb turistacélpontja közé. A tájegységet a természeti látnivalók mellett néprajzi hagyományai miatt emelték ki. A további díjazottak között található a belgiumi Durbuy - a világ legkisebb városa, az ausztriai Pielach-völgy, a magyar határhoz közeli, horvátországi Muraszentmárton.

Az Európai Bizottság tegnap jelentette be Brüsszelben a legvonzóbbá tett turistahelyek számára kiírt uniós díj (EDEN) nyerteseit. Országonként egy célpontot választottak ki. Az Őrséget a természeti szépségek mellett néprajzi hagyományaiért és helyi iparművészeti különlegességeiért választották Günter Verheugen, bizottsági alelnök magyarázata szerint.

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on.

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Ny-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa.

Az Árpádházi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre. A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Legfőbb elöljárójuk az őrnagy, vagy ispán volt, aki 12 esküdttel együtt látta el a bírói és közigazgatási teendőket is. A hajdani őrnagyi székhely Őriszentpéter volt.

A további díjazottak között található a belgiumi Durbuy (a világ legkisebb városa), az ausztriai Pielach-völgy, a magyar határhoz közeli, horvátországi Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri), a ciprusi Trodosz, a görögországi Florina, Clonakilty körzete Írországban, Specchia Olaszországban, Nadur Máltán, valamint a Baltikum Velencéje, Kuldiga.