Elsivatagosodik a Homokhátság
Varga Gábor
2007/12/01 21:31
835 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bár az ENSZ a klímaváltozással kapcsolatos különféle tanulmányaiban is felhívta a figyelmet a Homokhátság elsivatagosodásának veszélyére, a kiemelt fejlesztési programokról határozó kormánydöntés csupán négymilliárd forintot biztosít a probléma kezelésére a szükséges 85 milliárd helyett.

A globális felmelegedés következtében a Kárpát-medencében 4-5 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-emelkedésre lehet számítani, a csapadék mennyisége pedig éves szinten 30 milliméterrel csökken. Ez a folyamat a következő időszakban katasztrofális következményekkel járhat a Homokhátságra nézve, hisz a több mint 8700 négyzetkilométeres - Bács-Kiskun megye egészét, Csongrád, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részét érintő - területen már most is jelentkeznek az elsivatagosodás jelei. Ha nem következik be határozott változás, a következő években 30 ezer családi gazdaság és mintegy 10 ezer munkahely tűnhet el. A térség gondjainak kezelésére többlépcsős terv készült, melynek összköltségvetése 85 milliárd forint, s amely hét év alatt hajtható végre. A kormány azonban a központi operatív programokban nem rendelt forrást ehhez a tervhez, csupán azt engedélyezte, hogy a regionális fejlesztési tanács alig több mint négymilliárd forintot fordítson a vízvisszatartó infrastruktúra kiépítésére, s ebből is csupán 170 millió forint jut Csongrád megyére. A jóváhagyott tervekben a gazdálkodás, az öntözés feltételeinek biztosításáról, a vízpótlás megoldásáról nincsen szó.

Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO ugyanis hosszú távú előrejelzésében a Duna-Tisza közét félsivatagi jellegű övezetbe sorolta. Az említett térségben az elmúlt tíz évben átlagosan két-három méterrel csökkent a talajvíz szintje, a lassú kiszáradás azóta is folytatódik. A szakértők szerint elsivatagodásról egyelőre még túlzás beszélni, de a sztyeppesedés jelei már megmutatkoznak. A sztyeppéken a tél hideg, a nyár forró. A meleg évszak elején még rövid esős időszak az általános, ami az idő múlásával csak elszórtan fordul elő csapadék, s ezek között egyre hosszabb száraz időszakok figyelhetők meg. Gyakran fordulnak elő porviharok, a felhőzet és a levegő nedvességtartalma kevés. Erős az ingadozás a vízszállításban, a tavaszi hóolvadás és esőzések okozta áradások után a kisebb folyók kiszáradhatnak. A sztyeppéken általános tapasztalat a termőtalaj fokozatos pusztulása, ami viszont egyenes út az elsivatagosodáshoz.