Erdei fenyő (Pinus silvestris)
2003/01/23 08:00
2030 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ezt a szép, nagytermetű örökzöld fát borfenyő, rúpafenyő néven is szokták emlegetni, de leggyakoribb a vörösfenyő elnevezés.

erdeifenyo Őshonos állományai közül igen szép példányok találhatók a Dunántúl nyugati részén. A szép szál növény magassága gyakran az 50 métert is eléri. Törzse egyenes, koronája ellaposodó. Kérge a törzs felső részén sárgásvörös, lemezekben hámló. Tűlevelei a rövid hajtásokon kettesével helyezkednek el, szürkés- vagy kékeszöld színűek, hosszuk gyakran a 4-7 cm hosszúságot is eléri. Kerüli a sok esőt hozó nyugati szeleknek kitett területeket. A 75%-os relatív páratartalomnál párásabb területet nem kedveli. Száraz, meleg termőhelyre nem való. Talajigénye nem nagy, de nem szereti a túlságosan kötött agyagot és a száraz homokot. Már kora fiatalságától kezdve sok fényt igényel, még az oldalárnyékot sem tűri, mert árnyékos helyen hamar elpusztul. Gyér lombozata miatt a talajt nem javítja. Termése toboz.

Felhasznált része

Az ágvégek, a tűlevelek, valamint a levelekből kinyert illóolaj, és a sebzett fakéregből kicsurgó fenyőbalzsam. Rendkívül tartós, rugalmas fája nemcsak védett, száraz helyen, hanem nedves talajban, sőt, vízben is évszázadokig épségben marad, a teljesen megkövesedik és nem korhad el. Főleg hidak, vízi építmény, bányafa, talpfa, bútorfa, falburkolat, erkélykorlát, faház, pillérfa, szőlőkaró stb. készül belőle.

Hatásai

Jó köptető, fertőtlenítő, antibakteriális, antifungális, gyulladáscsökkentő, bőrvörösítő hatású szer.

Alkalmazások

Népi gyógyításban leggyakrabban az erdei fenyőt, a lucfenyőt, a jegenyefenyőt és a vörösfenyőt alkalmazzák. Az erdei fenyő rügyeiből, fiatal hajtásaiból és a zsenge, még éretlen tobozaiból leggyakrabban gyógyteát ill. szirupot készítenek. A gyógyteák vagy csak a fenyő egyes részeiből készülnek, vagy más növények részeiből (például tormagyökérből, citromhéjból, narancshéjból) is. A fiatal hajtásokból, rügyekből és tobozokból szirupot készítenek, melyet köhögés és szamárköhögés csillapítására használnak. A fenyőszirupról sok helyen tartják azt, hogy "megújítja a tüdőt", ezért tüdőbetegek is rendszeresen fogyasztják. Gyógytea és szirup készítésére valamennyi fenyőfajt felhasználják. A különböző fenyők hajtásai, tobozai és rügyei gyakori alkotórészei a reumás betegeknek szánt gyógyfürdőknek, az e növényi részekből készített pálinkás kivonatokat pedig étvágyjavítónak és gyomorerősítőnek adják.

Ajánlott napi adag

Az erdei fenyő és a törpefenyő leveleiből kinyert illóolajból 150-230, ill. 150-300 mg.

Figyelmeztetés

A fenyő illóolajok alkalmazása asthma bronchiale és szamárköhögés (pertussis) esetén nem javasolt. Külsőleges alkalmazáskor a bőrön allergiás reakciók fordulhatnak elő.

Kép forrása: www.tuja.hu

Vissza