Étel és kultúra
Farkas Zoltán
2002/11/22 08:00
1211 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Étkezés és kultúra összetartozó fogalmak. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszik, hogy az étkek készítése és fogyasztása az ember kellemes foglalatosságai közé tartozik. Persze az üres has is gyakorta volt ihletője a művészeknek.

Törzsanyag

A burgonya helyet követel az európai nap alatt

Az Újvilág egyik legfőbb kincsének a burgonya bizonyult. Amilyen lassan terjedt el, olyan gyorsan vált az egyik legfőbb népélelmezési cikké. Számos ételünk alapanyaga, s történetén keresztül belekóstolhatunk az újkori Európa ízlésvilágába is.

A gasztronómia a művészet tükrében

A csendélet az élet dicséretének lenyomata, az élet gazdagságának és értékének hangsúlyozása. Különösen igaz ez azokra a képekre, amelyeken az élet szimbólumai: kenyér, bor, zöldségek, gyümölcsök vannak jelen.

Gyökerektől a kaviárig

Étkek. Akár a filmbéli Szinbád csontból kisikló, kocsonyás velőjére, akár a Nagy zabálás rózsaszín csecspudingjára, vagy akár a középkori aszkéta csontsima, sárgás bőrére gondolunk - egy bizonyos: ha csak gyökérből is áll, de az étek életünk szerves része. Amióta világ a világ, élelem után koslat vén bolygónk valamennyi lénye: a növények napsugarat falnak, néma amőbák kebelezik be a mikrovilág szereplőit, a farkas veres orral liheg vacsorája felett - mindenki éhes, s mindenkiből lehet ennivaló.

Feladatok

  1. Hogyan került a burgonya Európába?
  2. Miért tekintették a későbbiekben nagyobb kincsnek az ezüstnél és aranynál?
  3. Milyen módszerekkel igyekeztek népszerűsíteni az uralkodók?
  4. Nevezz meg olyan általad rendszeresen fogyasztott ételeket, melyeknek alkotó eleme a burgonya!
  5. Milyen más növény vált az újkorban alapvető népélelmezési cikké a burgonyán kívül?
  6. Magyarországon mely ünnepekhez kapcsolódik böjt?
  7. Melyik hónapot nevezik régi kalendáriumaink Böjtelő és Böjtmás havának?
  8. Íróink közül kik voltak híres ínyencek?Mely magyar írókról neveztek el étkeket?
  9. Mi a címe és ki írta azt a novellát, melynek főhőse egy falusi lakodalomban eszi halálra magát?

Tudtad?

  • A burgonyát kezdetben nem haszon-, hanem dísznövényként termesztették. Vagyis nem a gumója, hanem a virágja jelentett élvezeti forrást az embereknek. Voltak, akik a virágot ették, de ez betegséghez vezetett, így felhagytak a föld feletti részek fogyasztásával.
  • A Pallas nagy lexikona hét szinonímát sorol föl a burgonyára: csucsorka, földi alma, kartifli, krumpér, krumpli, kutyatök pityóka, sváb-tök.
  • A burgonya tájnyelvi elnevezése: a hangfestő pityóka nyelvészek szerint eredetileg a növény jelentéktelen, lenézett voltára, ugyanakkor kerekded alakjára utalt.
  • A férfiak gégéjének előreugró porcát nevezzük ádámcsutkának. A fáma szerint ugyanis Ádám ősapánk mikor "bűntársától", Évától megkapta a tudás fájának gyümölcsét, egyből csutkástul lenyelte - talán hogy ne maradjon bűnjel. Ez a csutka akadt meg a férfi torkán bűne örök mementójául.

Kisenciklopédia

Hétéves háború
A Habsburg Birodalom és Poroszország között zajló küzdelem (1756-1763), melynek tétje Szilézia osztrákok általi visszaszerzése volt. A háborúba bekapcsolódott Anglia és Franciaország is, valamint egyik vagy másik oldalon számos európai ország is részt vett a csatározásokban. Ez jelentősen megterhelte a lakosságot, s egyes körzetekben éhínségeket is eredményezett.A burgonya termesztése egy időre megoldotta a népélelmezési gondokat, de kizárólagos fogyasztása ugyanúgy hiánybetegségekhez vezetett, mint a kukorica esetében.
Aszkézis: önsanyargatás
A lélek megtisztulásának és tökéletesítésének eszközét a középkori Európában sokan a test vágyainak és igényeinek háttérbe szorításában, esetleg megölésében látták. Az aszkéták gyakran koplaltak, testi kínzásokkal "szelídítették" a gyarló testüket. A legnevesebb magyar aszkéta IV. Béla király szentéletű leánya, Margit volt. Aszkétákkal máig is találkozhatunk a világ számos táján pl.: Indiában (lásd: fakírok), Görögországban (lásd: a Meteorák szerzetesei).
Contrapasso-elv
Dante az Isteni színjátékának Poklában a bűn és büntetés sajátságos logika alapján fűződik össze. A földi világban elkövetett bűnökhöz analóg módon illeszkedik a túlvilági ítélet. A szerelem halottai (V. ének) például a pokoli szélvészben hánykolódnak tehetetlenül, ahogy egykor szenvedélyük is kiszolgáltatottá tette s hányta-vetette őket.

Linkek