Fehérjehiányos táplálkozás
2002/07/16 08:00
5914 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bizonyára mindannyian odafigyeltek arra, hogy mit esztek. Az étkezések alkalmával valószínűleg fogyasztotok húst, krumplit és zöldségeket, a desszert pedig leggyakrabban fagylalt, gyümölcs vagy sütemény. A reggelinél valószínűleg sokan töltitek meg bögréteket egy nagy adag tejjel, kakaóval. De vajon mindenki tudja-e, hogy milyen szerepet játszanak a fehérjék egészségünk megőrzésében?

A szervezet a táplálékkal felvett és a saját fehérjéinek lebontásából származó aminosavak 25%-át energiaforrásként felhasználja, a maradék 75%-ot pedig újrahasznosítja, belőle új fehérjéket épít fel. Egy 70 kg-os embernek naponta kb. 40 g fehérje bevitelére van szüksége. Ezzel a mennyiséggel is csak akkor képes fedezi a szükségleteit, ha emellett az elfogyasztott táplálék zsír- és szénhidráttartalma fedezi az energiaszükségletét. Magyarul annyit jelent mindez, hogy a magához vett étellel kibírja a nap végéig, anélkül, hogy megéhezne, ezen felül pedig még arra is képes, hogy mozogjon és ne aludjon el a nap kellős közepén.
Sajnos nem minden fehérje tartalmazza az esszenciális aminosavakat, a biztonság kedvéért így napi 55-60 g bevitele a megfelelő.
A fehérjeszükségletünket tudjuk fedezni mind növényi, mind állati eredetű ételekkel. Fontos tudni, hogy míg az állati fehérjék tartalmazzák az összes aminosavat, addig a növényi fehérjékben némely aminosavak csak kis mennyiségben vannak jelen. A növényekben található alacsonyabb fehérjearány miatt az esszenciális aminosavak pótlására jobban oda kell figyelnünk.

Ételek, amik sok-sok fehérjét tartalmaznak:
- cukorborsó, lencse vagy bab
- olajos magvak
- szójából készített ételek
- gabonafélék
- húsfélék
- tejtermékek

Mi történik, ha nem megfelelő a bevitt fehérjemennyiség?

Elégtelen fehérjebevitel esetén a szervezet lebontja saját fehérjéit, és az aminosavakat energiaforrásként használja fel. A fehérjehiányos táplálkozás elsősorban a fejlődő országokat érinti, ott súlyos gondokat okozva. A tápanyaghiány okozta megbetegedések kb. 2 milliárd embert érintenek. Hatásuk elsősorban a gyermekekre nézve romboló, mert az ő szervezetük még fejlődésben van, így a felnőtt embernél jóval több tápanyagot igényelnek. Természetesen a tápanyaghiány a felnőtteket is érinti. Az elégtelen fehérjebevitelhez társuló betegség a kwashior-kór és a táplálkozási marasmus.

Kwashior-kór

Ezen betegség akkor alakul ki, ha a fehérjehiány nagyobb mértékű, mint az energiahiány. A betegség tünetei általában valamilyen fertőző betegség lezajlása után jelentkeznek. A gyermekek növekedése leáll. A másik jellemző tünete a betegségnek, hogy ödémák keletkeznek.

Táplálkozási marasmus

E betegség hátterében szintén energia- és fehérjehiány áll. A gyermeke növekedése itt is leáll. A gyermek sovány, testtömege akár a normál testtömeg 60%-ánál is kevesebb lehet. Zsírpárnái eltűnnek, hiszen a test felhasználja őket az energia fedezésére. Az izomzata sorvadt, hiszen az izom jó fehérjeforrás, és a fehérjét a szervezet fel tudja használni mint enegiaforrást. A gyerek bőre lóg, hasa előredomborodik. Immunrendszere gyenge, ezért a fertőzésekre nagyon érzékeny.
Sajnos, ha ezek a betegségek fiatalkorban jelentkeznek, akkor a mentális fejlődés is maradandó károsodást szenved. Ha a betegség sokáig, évekig fennáll, akkor a gyógyulás nem lesz teljes, a betegek az átlagnál alacsonyabbak és fizikailag fejlettlenebbek lesznek, és az intellektuális hátrány is megmarad.

Aki nem eszik elegendő fehérjét, annak természetesen nem kell rögtön az előbb említett betegségektől tartania, hiszen a fehérjehiány csak súlyosabb esetben okozhat kóros lesoványodást, szellemi lemaradást. Mégis mindenképp oda kell figyelnie néhány dologra: enyhébb esetben a fehérjehiány inkább levertség, kedvetlenség, motiválatlanság vagy depresszió formájában jelentkezik. De ki az, aki a nyár kellős közepén rosszul akarja érezni magát a bőrében?