Fényes udvarlás
2002/05/07 00:00
1407 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Mitől világit a szentjános bogár? A nyári éjszakákon vidéken még látható kis romantikus fényeknek igen prózai okuk van: a nitrogénmonoxid. Ez az anyag gyújtja meg a fényt a másodperc ezrelékének rekordideje alatt a párzási időszakban a kis bogár testének végén található nyúlványban, illetve az abban lévő idegsejtekben. A fényjel ugyanazt a funkciót tölti be, mint a madaraknál az ének: párhivogató.

A felfedezést amerikai kutatók tették és a Science-ben megjelent írásukban ezt közkinccsé is tették. A nitrogén-monoxid gyújtja meg a fényt a másodperc ezrelékének rekordideje alatt a párzási időszakban a kis bogár testének végén található nyúlványban, illetve az abban lévő idegsejtekben. A fényjel ugyanazt a funkciót tölti be, mint a madaraknál az ének: párhívogató. A több mint százfajta szentjános bogár mind külön kódolt fényjelet bocsát ki és a nőstény csak a saját fajtájához tartozó hím fényjelére válaszol. A hívó és a felelő fényjel pedig pontosan megfelel egymásnak intenzitásban, ritmusban és tartalomban.

A párzás júniusban kezdődik, mindig alkonyat után, amikor is a nőstények, amelyek nehezebbek és gyakorlatilag alkalmatlanok a repülésre, a fűben várnak a fölöttük repkedő hímek jeleire. A párzás után a nőstények lerakják a földbe a tojásaikat, amelyekből 20 nap elteltével kelnek ki a lárvák. A tojásnak és a lárvának is van egy gyenge fénye, ami az életképesség jele.

A kártékony rovarokkal táplálkozó, tehát haszos szentjános bogarak sajnos kihalóban vannak. Pier Paolo Pasolini észrevette ezt és 1975-ben így írt róla a Corriere della Sera hasábjain: "A hatvanas években a levegő és a víz szennyezettsége miatt kezdtek eltűnni a szentjános bogarak. És ez a folyamat villámgyorsan be is teljesedett. Néhány év múlva szinte teljesen el is tűntek. Ma már csak a múlt szívszaggató emlékei, és az az idős ember az, akinek vannak emlékei róluk." Szavait igazolja egy Olaszországban 1990-ben elvégzett felmérés, amely szerint a gyerekek 97 %-a nem látott szentjános bogarat és csupán 10 %-uk hallott vagy olvasott róluk.