Génkezelten az Unió piacán
Érsek Dóra
2007/12/10 08:00
677 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Európai Bizottság hosszas hezitálás után végül döntött, s fogalmazhatunk úgy is, hogy papírforma szerint, azaz a döntés szerint génkezelt termékek is forgalomba hozhatok illetve kaphatók lesznek az Unióban. Jelen esetben négy terméket érintett a döntés, s így már három módosított kukorica s egy cukorrépa esetében választhatjuk majd a vásárlás során a génkezelt fajtát.

Úgy tűnik egyre több esetben, már nem is varázslatos kulcsszóként, hanem mint valami természetes jelző hangzik el, hogy az általunk választott termék egy génkezelt típusa a megszokott, hagyományos változatnak. Éppen ezért nincs is okunk meglepődni azon a döntésen, amit az Európai Bizottság nemrégiben hozott, vagyis, hogy három kukorica- és egy cukorrépafajta esetében feloldja a korábbi szigorúan érvénybelévő forgalomba kerülési korlátokat. Ez a döntés ugyan nehezen született meg, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal által közzétett pozitív értékelés meggyőzte az Unió honatyáit, hogy zöld utat adjanak a termékeknek, és tíz éven keresztül szabadon kerülhessenek azok forgalomba az Európai Unióban. 

Pedig a génkezelt termékek kapcsán eddig nem volt ilyen nagy a bizalom sem a politikusokban, sem pedig a vásárlókban, s az elmúlt években tapasztalható passzív elzárkózást követő nagy nyitás, most meglepte a közvéleményt, s még nagyobb megmozdulásokra buzdítja a génkezelt termékek ellen tiltakozó aktivistákat. 2005-ben az Európai Bizottság és a tagállamok együttes döntése még az volt, hogy ne kerülhessen forgalomba génmanipulált kukorica az Unióban. 

A most engedélyezett termékekkel együtt jelenleg összesen 15 fajta genetikailag módosított termék van forgalomban az Unió területén, de a burgonya engedélyeztetése még várta magára, vagyis ha arra is rábólint a Bizottság, akkor tovább bővül a választék, pedig a tagállamok polgárai fenntartásokkal bírnak az ilyen termékekkel kapcsolatosan. Az Unió polgárainak ellenszenve először 2005-ben jelentkezett a génkezelt kukorica kapcsán, amikor is a Bizottság olyan döntést hozott, amivel nem engedélyezte annak piacon történő megjelenését és forgalomba hozatalát.

Pedig a termelők, már akkor is úgy vélték, hogy az EU túlságosan szigorú döntést hoz a kérdésben, s ezen termékek nem okoznak semmilyen egészségügyi problémát. 2006. szeptemberében az Egyesült Államokból érkező rizsszállítmány kapcsán határozott úgy az Unió, hogy szigorít, s nem engedi az EU területére kerülő szennyezett rizs forgalomba hozatalát. 2007. júliusában újabb génmanipulált termék esetében vált vitássá a helyzet az Európai Bizottság és a Greenpeace között, mert egy genetikailag módosított burgonyában az egészségre káros gént fedeztek fel a környezetvédők, s arra kérték a szervezetet, ne támogassa annak további termesztését és előállítását. 

Végleges döntés a mai napig nem született a burgonya ügyében, de számos tagállam tiltakozását fejezte ki annak kapcsán, hogy az akár még csak takarmány formájában is megjelenhessen az Unió üzleteiben. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal véleménye szerint, azonban a termék nem káros sem a környezetre, sem pedig az állatok illetve emberek egészségére, ezért valószínűleg a Bizottság döntését követően majd ez a génmanipulált termék is megjelenhet a piacon a későbbiekben. 

S bár az európai lakosság 70 százalék ellenzi a genetikailag módosított termékek engedélyeztetését és forgalomba kerülést az Európai Bizottság mégis úgy látja, hogy amennyiben ezek a termékek megfelelnek az előírásoknak, vagyis sem a környezetre, sem pedig élő szervezetre egészségkárosító hatással bizonyította nem bírnak, úgy nincs akadálya annak, hogy azok a piac viszonyai közepette is versenybe szálljanak a hagyományos módon előállított termékekkel.