Harc a korpa ellen
2014/12/15 10:32
1960 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Amellett, hogy kellemetlen viszketést okoz, látványa is zavaró lehet. Mitől van? Hogyan előzzük meg? Mi tehetünk ellene?

korpa

Fejbőrünk anatómiai felépítése nem különbözik más bőrfelületünktől. Ugyanúgy három rétegre tagolódik: hám, irha, bőralja. A hámréteg felső része elhalt, elszarusodott hámsejtekből áll, melyek folyamatosan kopnak, normál esetben körülbelül három-négy hét alatt teljesen kicserélődnek.

Hogyan alakul ki a korpa?

Korpás fejbőr esetén a hámréteg gyulladásba kerül, így az előbb említett folyamat felgyorsul, az elhalt hámsejtek levállása akár 3-6 napra is lerövidülhet. A felgyorsult hámsejt levállást több tényező is kiválthatja. Ezek közt említést érdemel a faggyúmirigyek működésének megváltozása, mely leggyakrabban hormonális vagy étkezési okokra vezethető vissza. Az sem ritka, hogy bizonyos kórokozók, zömében gombák elszaporodnak és ezek váltják ki a gyulladást, míg más esetben inkább allergia (érzékenységi) reakcióra vezethető vissza.

Milyen típusai ismertek?

A szaknyelven seborrheas dermatitis-nek nevezett elváltozás, köznyelven zsíros korpásodás a fokozott faggyútermelésre vezethető vissza. Az ilyen jellegű korpa esetén a hámsejtek összetapadnak, többnyire a fejbőrhöz vagy a hajszálak tövéhez rögzülnek, így eltávolításuk nehézkes. Kialakulásának hátterében az immunrendszer meggyengülése, stressz vagy akár hormonális (androgén) változások állhatnak. A felszaporodott faggyúban sokszor kórokozók telepszenek meg, melyek további gyulladásos folyamatokat indítanak el.

A száraz korpa esetén a faggyútermelés nem kóros, a fejbőr nem zsíros, így a korpa nem tapad a fejbőrhöz vagy a hajszálak tövéhez. Az érintett személy haja többnyire száraz, fénytelen, könnyen töredező. Hátterében többnyire táplálkozási hibák állnak, okozhatja vitaminhiány, stressz, folyadékhiány, de akár túlérzékenységi reakció is, pl. hajfestékre.

Hogyan kezelhető?

Fontos tisztázni, hogy egyes esetekben a korpásodás hátterében genetikai tényezők vagy krónikus gyulladás áll, így teljesen megszüntetni sok esetben nem lehet.

Először is változtassunk hajmosási szokásainkon! Három napnál sűrűbben semmiképp se mossunk hajat, törekedjünk bőrbarát, a bőr pH értékével megegyező kémhatású sampon használatára. A korpa ellenes samponoknak számtalan típusa ismert.

Gondoljuk át étkezési szokásainkat! A zsíros ételek, a túlzott szénhidrátfogyasztás, allergizáló ételek, csökkent folyadékbevitel mind hozzájárulhat a korpásodás kialakulásához. Próbáljunk időről időre más-más élelmiszert kivonni étkezéseinkből és kövessük nyomon az esetleges változást.

Forduljunk szakorvoshoz! Kellemetlen tünetek esetén érdemes szakorvoshoz fordulni, részben, hogy diagnosztizálja a rendellenességet, részben, hogy meghallgassuk tanácsait. Fertőzés esetén ő ajánlhat és írhat fel bizonyos gombaölő készítményeket.

Természetes gyógymódok

Számtalan gyógynövény alkalmazható a korpás fejbőr kezelésére. Széles körben ajánlják a nagy csalán főzetét, mely fertőtlenítő és keringés serkentő hatással is bír. Hozzá hasonló hatású a mezei zsurló főzete, mely használatát akár napi rendszerességgel is ajánlják. Az alig ötpercnyi főzést, majd negyedórányi áztatást követően alaposan masszírozzuk a fejbőrbe. A gyógynövények közül segíthet még a levendula és a kakukkfű, utóbbi két növény esetén azonban a főzet helyett az illóolajukat használjuk. Főként kórokozók okozta korpásodásnál hatékonyak.

További lehetőségek közül megemlítjük a szódabikarbóna oldattal történő kezelést és az almaecet gyógyító hatását. Egyes irodalmak a szájvízzel történő (Listerine) fejmosást is említik, elvileg az említett szájvíz hatóanyagát korábban korpásodás ellen használták. De olvashatunk Betadine-oldattal történő kezelésről is.

Marsi Zoltán írása