Házikedvencek: a hullámos papagáj
Nádori Gergely
2003/03/24 08:00
18896 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ha azt mondjuk: papagáj, az emberek többségének a hullámos papagáj jut eszébe. Nem véletlen, hiszen ez a legelterjedtebb és legkönyebben tartható madarak egyike. Cikkünkből megtudhatod, honnan származik, melyek a rokonai és hogyan tehetjük kellemesebbé az életét. Megismerheteted a világ papagájait és olvashatsz a madárkereskedelem okozta veszélyekről is.

A hullámos papagáj

Sokan tartanak hullámos papagájt, de kevesen ismerik jól ezt a kedves madarat. Most alaposan megismerkedhettek vele.

Élőhely

Az egyik legismertebb hazai díszpapagáj Ausztrália délnyugati és délkeleti (Új-Dél-Wales és Victoria állam) sztyeppéin él, ahol a szélsőséges időjárás, a növényzetet pusztító szárazság gyakran számottevően ritkítja állományukat. Shaw angol természetkutató 1805-ben közzétett tanulmányában szerepel először, 1840-ben érkezik Európába az első két példány, majd évekkel később már tömegesen hozzák Európába a világ egyik legalkalmazkodóbb és legkönnyebben tenyészhető díszmadarát. 1894-ig becslések szerint több százezer hullámos papagáj került Európába, ekkor az ausztrál kormány betiltja a kivitelt. A XIX. sz. végén becslések szerint Európában már 10-25 ezer példányt tenyésztenek évente. Hazánkba az első világháború előtt kerültek az első példányok.

Elhelyezés

A többi díszmadárhoz hasonlóan tarthatók kalitkában, társas ketrecben, röpdében és madárházban. Természetesen a legelső a leggyakoribb, így elsősorban ezzel foglalkozunk. A kalitka méreténél vegyük figyelembe, hogy a hullámos papagáj mozgástérigényes, minimum 40x30 cm alapterületű (kerek és hatszögletű kalitkát ne válasszunk!) és 30-40 cm magas kalitkát rendezzünk be. Berendezési tárgyként tükröt, csengőt és egyéb játékokat, és eltérő vastagságú ülőrudakat (így a lábizmok jó kondícióban tarthatók) helyezzünk be. A kalitka aljára folyami homokot szórjunk, ezt hetenként 1-2 alkalommal cseréljük.

Kedvencünk lakhelyét óvjuk a huzattól és a közvetlen napfénytől, lehetőleg minimum 1 méter magasságban helyezzük el. Téli időszakban is biztosítsuk (meleg fényű fénycsővel) a napi 12-14 órányi világosságot. A hőmérsékletre kevésbé, a hőingadozásra nagyon érzékenyek. Nyári időszakban a kalitka nyitott ajtajára függesszünk fürdőházat.

Etetés

A díszállat-kereskedésekben kapható magkeverékek vörös és sárga kölest általában mindig tartalmaznak, emellett érdemes a puhább héjú fehér kölest, illetve kismennyiségben a nagy olajtartalmú négermagot adni. Szintén beszerezhető a fürtös köles vagy csumiz, ami az egyik legkiválóbb táplálék. A mageleségnél ügyeljünk arra, hogy ne legyen poros, üszkös, penészes. A megvásárolt magok minőségét a csírázóképesség tükrözi. Nedves papírra, tálkára helyezve 2-3 napon belül ki kell csírázniuk a jó minőségű magoknak.

Elengedhetetlen a rendszeres zöldeleség. Reszelt sárgarépa, saláta, paraj, tyúkhúr, madársaláta, alma a legkönnyebben beszerezhető. Ne feledkezzünk el az alapos megmosásukról! Ezen kívül ún. lágyeleséget is adjunk madarainknak. Díszállat-kereskedésben kapható lágyeleség a lisztkukac, földigiliszta, otthon készíthető a főtt tojás és a háztartási keksz reszeléke. Ásványi anyagok közül legfontosabb a kálcium és a foszfor (csontok, tojáshéj), ezek kifőzött, porrá zúzott tojáshéjjal, szépiakagylóval biztosíthatóak.

Soha ne adjunk madarunknak zsíros húsokat, cukrot, süteményeket, fűszeres ételeket!

Szaporítás

Tenyészpár számára minimum 60x40 alapterületű, 40 cm magas kalitka szükséges. Hazájukban fák odvaiban költenek, mesterséges körülmények között ezt fából készült fészekodú helyettesíti. Ennek alapterülete 16x16 cm, magassága 25 cm, bebúvónyílása 4-5 cm átmérőjű kör, teteje nyitható. A fészek anyaga lehet fűrészpor vagy száraz fű.

A tojó az első párzást követő 5-6. napon kezd tojni, a fészekalj 5-6 tojásból áll, ezek 18-20 nap múlva kelnek ki. A csupasz, zárt szemű fiókákon egy hét múlva jelenik meg az első pihe, tollazatuk kb. 3 hét alatt fejlődik ki.

Betegségek

TünetOkKezelés
Étvágytalan, egy helyben gubbaszt.Csõr túlnövése, emésztõszervi megbetegedés ld. lent.A túlnõtt csõrkáva szakszerû levágása.
Has süllyedt, összehúzódott, görnyedt tartás, altest vöröses, gyulladt, széklet rendellenes színû, vizenyõs. Étvágytalan.Emésztõszervi megbetegedésEgyenletes 28-35 oC-os melegben tartás, díszállat-kereskedésben kapható, ivóvízbe csepegtethetõ bélfertõtlenítõ. Lágyeleséget ne adjunk, helyette fürtös kölest.
Étvágytalan, hátrafelé irányuló erõlködõ mozgás, bágyadtság.SzékrekedésCsöppentsünk csõrébe 1-2 csepp ricinust. Etessünk zöldséget, csírázott magvakat.
Csõrével tátog, fejét rázza, tüsszent, légzése nehéz, sípoló vagy hörgõ hangot ad.Légcsõhurut, tüdõgyulladásEgyenletes 30-35 oC-os melegben tartás, sós vizes beleheltetés (inhalálás) - a kalitka mellé tesszük a gõzölgõ vizet, kendõvel letakarjuk a kalitkával együtt.
Tollal nem fedett testrészeken a bõr korpázik, felpuhul, szürkésfehér pörkök jelennek meg.Valamilyen parazita, leggyakrabban atka.Beteg állat elkülönítése, állatorvos által felírt ecsetelõ.
Viszketés, vakaródzás, lesoványodás.AtkaA kalitkát éjjelre fehér lepedõvel letakarjuk, reggelre az atkák vörös pontonként felismerhetõk. Állatorvos, kalitka fertõtlenítése.

Bármilyen betegségre utaló tünetet vélünk felfedezni kedvencünkön legbiztosabb állatorvoshoz fordulni!

Szelídítése

Nyugodt, kiegyensúlyozott bánásmóddal madarunk könnyen szelídíthető. Ez türelmet és sok figyelmet igényel. Kezdetben kalitkája mellett beszéljünk hozzá türelmesen. Ha a kezünkben tartott eleségért már odajön, elértük az első eredményt. A következő lépés:kezünket behelyezzük a kalitkába úgy, hogy elég mozgásteret hagyjunk az állatnak. Kalitkán belül etessük kézzel, szoktassuk hozzá kezünkhöz, ültessük ujjainkra. Ha elérkezettnek látjuk az időt a röptetéshez, húzzuk be a függönyöket, hogy ne repüljön az ablaknak. Legcélszerűbb, ha az ujjunkon ülő madarat óvatosan mi emeljük ki a kalitkából. Mindig óvakodjunk a hirtelen, ijesztő mozdulatoktól és az állat megszorításától!

Papagájok a világban

A papagájalakúak (Psittaciformes) első képviselői az eocén (55-36 millió éve, földtörténeti újkor-kainozoikum, harmadidőszak) korban jelentek meg. A kb. 360 fajt magában foglaló madárrend trópusi és szubtrópusi, növényevő madarakat foglal magában. Agyuk aránylag nagy, tanuló képességük feltűnő, főleg hangutánzás terén. Méretük és alakjuk igen változatos. Felső csőrkávájuk rövid, tőből lefelé ível és mozgathatóan ízesül a koponyához, tövén bőrszerű viaszhártya borítja. Két lábujjuk előre, kettő hátra irányul. Mászás közben csőrükkel is kapaszkodnak, táplálékuk gyakran lábukkal emelik csőrükhöz. A faodvakban kikelő fiókák csupaszok vagy pelyhesek, fészeklakók. Ismertebb családjai:

  • Lórifélék családja - Ausztráliában, Új-Guineában, Polinéziában és Malaysiában élő kis vagy középnagy papagájok. Pl.: csuklyás lóri
  • Kakadufélék családja - jó hangutánzó, hosszú életű fajok. Többségük Ausztrália és Új-Guinea lakója. Középnagy, illetve nagy papagájok. Pl.: nimfapapagáj
  • Papagájfélék családja - fajokban leggazdagabb család. Pl.: hullámos papagáj.

Madárkereskedelem

Becslések szerint kb. 40 millió madarat fognak be élőhelyükről évente. A vadon befogott madarak közül különösen a papagájok, pintyfélék, sármányfélék és a ragadozók érdeklik a vásárlókat. A legnagyobb felvásárló piac az USA, Japán és Nyugat-Európa. A legnagyobb exportálók Szenegál (20 millió egyed évente), Tanzánia, Argentína és Indonézia. A kegyetlen befogás során a madarak 20%-a, a szállítás során további 25%-uk pusztul el.

A papagájok veszélyeztetettségének tárgyalásakor mindenképp szem előtt kell tartani, hogy tudományos állományfelmérés egyik faj esetében sem történt. A 140 dél- és közép-amerikai faj közül 42 közvetlenül a kipusztulás szélén van, közülük 22 egyértelműen a kereskedelem miatt. A legkritikusabb helyzetben a spix ara (Cyanopsitta spixii), a jácint ara (Anodorhynchus hyacinthius) és a tukumán amazon (Amazona tucumana) van. A világkereskedelembe bekerülő papagájok közel 50%-át az USA-ban, kb. 30%-át Európában, kb. 5%-át Japánban értékesítik. Valamennyi papagáj (a hullámos, a nimfa és a kis sándorpapagáj kivételével) szerepel a Washingtoni Egyezmény listáin.

A Washingtoni Egyezmény

A Washingtoni Egyezményt 1973-ban, 21 ország aláírásával hozták létre, napjainkban 126 tagországa van, hazánk 1985-ben csatlakozott (1986. évi 15.sz. tvr. és a 4/1990 (XII.7.) KTM rendelet). Feladata a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása. Angol nevének rövidítése - Convention on International Trade of Endangered Species of Wild Fauna and Flora - kezdőbetűiből alkotott betűszóval CITES.

A CITES három különböző kategóriát használ. Az I. kategóriába tartozó fajokat a kereskedelem a kipusztulás szélére juttatta, ezeket a fajokat kereskedelmi céllal begyűjteni tilos. A belőlük készült termékek forgalmazása szintén tilos. Pl.: emberszabású majmok.

A II. kategóriába azok a fajok tartoznak, amelyek pillanatnyilag még nem állnak a kipusztulás szélén. A velük való kereskedelem engedélyköteles. Az engedélyt a szállító ország állítja ki.

A III. kategóriába olyan élőlények tartoznak, amelyek előfordulási helyükön védettek, és az illető országnak nemzetközi együttműködésre van szüksége ahhoz, hogy ennek érvényt szerezzen.

Linkek