Iszol te eleget?
2014/08/05 11:16
636 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nincs olyan egészséggel foglalkozó portál, mely ne hangoztatná időről időre a megfelelő folyadékbevitel szükségességét. De mennyit is kellene innunk egy nap?

drinking-water-horizontal

Testünk és a víz

Sokak által ismert az a talán meglepő tény, hogy testünk 65-70%-a víz. A szervezetünket felépítő sejtek jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak, egyes sejttípusok többet, míg mások kevesebbet. A víz elengedhetetlen alkotója tehát testünknek, emellett a helyes sejt- és életműködésekhez is elengedhetetlen. A szervezetünkben lejátszódó biokémiai folyamatok döntő többsége vizes közegben zajlik, víz biztosítja a véráramlásunkat, melynek következtében szívünk valamennyi sejthez képes eljuttatni a számára szükséges tápanyagokat és az oxigént, továbbá a víz közvetítő szerepének köszönhetjük egyes méreganyagok ürülését is testünkből.

Mennyit kéne innunk?

Erre a kérdésre egyértelmű választ lehetetlen adni, hisz rengeteg tényezőtől függ. Nézzük ezeket sorban!

Szervezetünk vízszükséglete nem meglepő módon függ a vízleadásunk mértékétől. A két legjelentősebb folyadékvesztés magasabb hőmérsékleten, illetve aktív fizikai munka során következik be. Nyáron, a nagy melegben vízleadásunk, nevezetesen izzadásunk fokozottabb, így több vizet veszítünk, bár rögtön itt említenénk meg, hogy amikor télen, felöltözve felszállunk egy tömegközlekedési eszközre, az enyhébb hőmérsékletnek és a vastagabb ruházatnak köszönhetően szintén jelentősebb mennyiségű folyadékot izzadunk. Ahogy említettük a másik jelentősebb vízveszteség a fizikai munkát, pl. az intenzív sportolást kíséri. Mindenki kitalálhatja a kettőt összerakva, hogy különösen nagy a folyadékveszteség, ha nyári melegben sportolunk, így ekkor különösen figyelemmel kell kísérni a folyadékbevitelt.

A vízszükségletet meghatározzák továbbá étkezési szokásaink, hisz folyadékot nem csak italokkal, hanem ételekkel is felvehetünk. Jelentős vizet vehetünk fel például a levesekből, továbbá a magas víztartalmú gyümölcsökből. A leírtaknak megfelelően a körülmények függvényében napi vízszükségletünk az 1 litertől, akár a 2-3 literig is terjedhet.

Milyen tünetei vannak a folyadékhiánynak?

Számtalan, ráadásul egyes tünetek egyénenként változnak. A fejfájástól kezdve a karikás szemeken át egészen az émelygésig. Legtipikusabb esetben az ajkak és a száj szárazsága, nem meglepő módon szomjúságérzés, ritka, kismennyiségű vizeletürítés jellemzi. Folyadékhiány esetén vérnyomásunk csökken, lassul az emésztésünk, sokszor feszült, ideges lesz az érintett. Krónikus folyadékhiány esetén vesekárosodás (pl. vesekő) alakulhat ki.

Betegségek és a vízvesztés

Nem szándékunk, hogy felsoroljuk valamennyi betegséget, mely jelentős folyadékvesztéssel jár, csupán kettőt emelnénk ki, melyek igazából nem is betegségek, csupán azok tünetei lehetnek. Hányás és hasmenés során jelentős mennyiségű folyadékot veszíthetünk, szerencsére egészséges felnőtt embereknél napi egy vagy két alkalommal jelentkező hányás és/vagy hasmenés még nem okozhat komolyabb problémákat. A többször visszatérő, ilyen jellegű működési zavar azonban már figyelmet érdemel, mert hozzájárulhat akár egy akut folyadékhiány kialakulásához is. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a kisgyerekek, akik kisebb testsúlyuknak, így kisebb folyadékháztartásuknak köszönhetően hajlamosabbak a kiszáradásra.

Mit tegyek a megelőzés érdekében?

Javasolt óránként legalább 2 dl vizet elfogyasztani. Érdemes figyelemmel kísérni vizelési gyakoriságunkat, illetve a vizelet színét. Megfelelő folyadékbevitel esetén kb. kétóránként jelentkezik vizelési inger, a vizelet színe világos, ún. szalmasárga. A ritkán jelentkező vizelési inger és a sötét sárga vizelet az alacsony folyadékbevitelre utal.

Marsi Zoltán írása