Itt az új, hatásosabb napelem-technológia
Varga Gábor
2007/12/01 17:11
799 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egy amerikai cég, a Nanosolar kifejlesztett egy új napelemes technológiát, aminek az az előnye, hogy közvetlenül a vezetőképes fém, vagy félvezető felületekre is felvihető, így 20 százalékkal nagyobb áramfelvételt tesz lehetővé. A technológiának köszönhetően jóval költséghatékonyabb és vékonyabb napelemcellák gyártása válik lehetővé.

A Nanosolar által kifejlesztett napelem-borítások festékréteg-vastagságúak, s bár a technológia alapelemei már egy ideje adottak voltak, mostanra készülhetett el a tökéletesített anyag. A cég a Szilícium-völgy fővárosának számító San Joséban építi első naperőművét, amely 2008-ra készül el, s ha eléri teljes kapacitásást, évi 430 megawatt energiát szolgáltathat majd. Ez töb, mint az összes amerikai napelem-gyártó termékei által kitermelt mennyiség.

A vállalat saját magát a napelem-technológia "harmadik hullámának" nevezi. Az első hullám több mint három évtizede kezdődött, a szilícium alapú napelemcellákkal. Ezek azonban meglehetősen drágák és kevéssé hatékonyak voltak, ugyanis a szilícium nem nyeli el túl jól a napfényt, s ezért az ugyancsak törékeny lapkáknak meglehetősen vastagnak kellett lenniük. Ebből kifolyólag alkalmazásuk körülményes és drága volt.

A megújuló energiaforrások alkalmazása teljesen más szerkezetű, és szemléletű hasznosítási módszereket jelent, mint azt hosszú évtizedek alatt megszokhattuk. Előnyük éppen ezzel függ össze. Az óriási méretű, központosított erőművi rendszerekkel szemben elsősorban olyan decentralizált rendszerben kell gondolkoznunk, amely a helyi adottságokat kihasználva az adott helyen fellelhető erőforrásokra támaszkodik.

Megújuló energiaforrásként általában azokat az energiahordozókat vesszük számba, melyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A „rövid idő” kifejezés természetesen relatív, attól függően, hogy milyen időtávot sorolunk ide, ámde rögtön kapunk egy viszonyítási alapot akkor, ha belegondolunk, hogy például a fosszilis energiahordozók geológiai időléptékkel mérve megújulnak, de emberi időléptékkel mérve fogyóknak tekintendők. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (nap-, szél-, geotermikus-, vízenergia, biomassza, stb.) Helyi és globális környezetünk állapota folyamatosan romlik. A légkörben felhalmozódott ember termelte gázok klimatikus változásokat indítottak el. Az üvegházhatás és az ózonréteg vékonyodása egyre beláthatatlanabb következményekkel jár a földi ökoszisztémára, a klíma radikális változása nyomán. Az energiatermelés alapvetően rossz irányba befolyásolja ezt a folyamatot.

A hvg.hu beszámolója szerint a második hullám körülbelül egy évtizede érkezett az első vékonyfilmes napelemcellákkal. Ezek a panelek százszor vékonyabbak voltak az előzőeknél, ám hatékonyságuk nem javult. Emellett előállításukhoz költséges, vákuumon alapuló kezelésre volt szükség, valamint az elkészült filmet üveglapokra vitték fel, amely jelentősen visszavetette eredményességüket.