Jegesmedvék jég nélkül
Varga Gábor
2007/12/01 21:28
1120 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Feltételezések szerint 20-25 ezer jegesmedve él jelenleg az északi sarkvidéken. Az állomány fennmaradását a felmelegedésen kívül a légszennyezés, a vadászat és a turizmus is veszélyezteti.

Ötven éven belül eltűnhet a jegesmedvék kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarki jégtakaró vékonyodása következtében. Az amerikai Földtani Szemlében megjelent friss tanulmány szerint a jegesmedvék - a legnagyobb szárazföldi ragadozók - nagyjából a század közepére el fogják veszíteni életterük 42 százalékát, amely a nyári időszakban fennmaradásukhoz, a vadászathoz és szaporodáshoz szükséges.

A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A jegesmedvék kitűnő úszók. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül. Szaglásuk igen kifinomult, a dögszagot akár 30 km távolságról is megérzik. Akár 40 km/óra sebességgel is képesek futni.

A Földtani Szemle az amerikai és kanadai kutatók közös vizsgálatának eredményét ismertette: három jegesmedve-csoport életét, az északi sarki jégtakarótól való függésüket derítették fel. Bebizonyosodott, hogy a fehér bundájú ragadozók elsődleges táplálékukat, a fókákat alapvetően a jégtáblákon vadásszák le. Amennyiben a sarki jégtakaró az előrelátható ütemben olvad, a nagytestű emlősök teljesen eltűnnek Alaszkából. A megfogyatkozott populáció Kanada északi sarki szigetvilágába és a Grönlandtól északra fekvő szigetekre fog visszaszorulni. A tudósok azt remélik, hogy a jegesmedve felkerül az Egyesült Államokban a veszélyeztetett állatok listájára. Feltételezések szerint 20-25 ezer jegesmedve él az északi sarkvidéken, az állomány fennmaradását a felmelegedésen kívül a légszennyezés, a vadászat, sőt még a turizmus is veszélyezteti.