Kihalás szélén a tigrisek
2002/05/21 00:00
2401 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A tigrisek helyzete egyre bizonytalanabb: mára mindössze 5-7000 vadon élő példány maradt. A WWF nemzetközi akciótervében ezért évek óta kiemelt helyen szerepelnek a tigrisek megmentésére irányuló programok. A tigriseket fenyegető legnagyobb veszélyek ma az orvvadászat ijesztő növekedése, az emberi tevékenység kiterjedése, valamint az infrastruktúra fejlődése, mely kiszorítja a nagymacskákat természetes élőhelyükről.

Ma összesen 5-7000 vadon élő tigris található a Földön, ami a századfordulón még meglévő több százezres példányszámhoz képest 95 százalékos állománycsökkenést jelent. Ráadásul az utóbbi ötven évben kihalt a bali, a kaszpi és a jávai alfaj. Ha késik a segítség, ugyanez a sors vár adél-kínai tigrisekre is, melyeknek száma a kutatók szerint mára 20-30 példányra fogyatkozott, holott az 1950-es években még mintegy 4000 egyed élt Dél-Kína erdeiben. A ma még 3000 egyedet - a világ összes tigrisének felét - számláló bengáli tigris populáció helyzete szintén kritikus. Ha most nem sikerül a tigrisek számának csökkenését megakadályozni, akkor e pompás csúcsragadozó rövid időn belül eltűnhet a Földről.

A tigrisekre a legnagyobb veszélyt a civilizáció terjeszkedése jelenti, mely életerüktől fosztja meg a nagytestű ragadozókat. A másik jelentős probléma, hogy a mai napig virágzó üzlet a tigrisek bőrével, illetve más testrészeivel való kereskedelem. Az utóbbiak számos hagyományos, tévhiten alapuló kínai gyógyszer és serkentőszer alapanyagául szolgálnak. A jól fizető kereslet az orvvadászat mozgatórugója. A világméretűvé vált kereskedelem megfékezésére jött létre a veszályeztetett növeny- és állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy 140 ország csatlakozott. Az egyezmény hatálya alá tartozik a tigrisek összes alfaja is, amelyekkel mind élve, mind mind feldolgozott állapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjedési területén fekvő 15 állam Laosz kivételével csatlakozott az egyezményhez, éppúgy, mint a kínai gyógyszereket felhasználó országok is aláírták a dokumentumot, és együttesen kötelezték el magukat a tilalom betartására. Az orvvadászat azonban továbbra is virágzó - bár egyre kockázatosabb - üzeletág maradt, mert a csempészett gyógyszerek iránti kereslet nem csökkent, sőt a tilalom miatt az árak magasabbra szöktek.

A WWF 1966 óta foglalkozik a tigrisek megmentésével. Jelen pillanatban is több, mint 35 programja fut azokban az országokban, ahol a tigrisek élnek, illetve amelyek a kínai gyógyszerek felhasználói közé tartoznak. A WWF a már működő állatkereskedelmet ellenőrző irodái mellett újabbak megnyitásást tervezi Indokínában és Oroszországban azza a céllal, hogy a helyszínen tudják megakadályozni az illegális kereskedelmet. Terveik között szerepel még speciálisan képzett szakemberek kiküldése Bangladesbe, hogy felmérjék a bengáli tigris India utáni legnagyobb élőhelyén élő populációjának nagyságát. A WWF reméli, hogy képes lesz olyan új szabályozási rendszert létrehozni, mely hathatós segítséget jelentene az ott élő tigriseknek az elszaporodó orvvadászattal és élőhelyük pusztításával szemben.