Királyi sport - a tenisz
2002/04/25 08:00
650 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A labdarúgással kapcsolatban kiderült már, hogy a mai sportok igen nagy múltra tekintenek vissza. A szabályok természetesen sokat változtak, esetleg újabb játékok, sportágak fejlődtek az eredetiből. Ilyen a tenisz is.

A játék Franciaországban nyerte el mai formáját, de nem csak ott hódoltak ennek a sportágnak. Francia neve egy latin szóból alakult, tehát valószínűleg római közvetítéssel jutott el oda. Még ennél is régebbi eredete lehet, amit az is bizonyít, hogy a szabályok, a játék hasonlít egy azték labdajátékra.

Szóval nem mindig kellett hozzá ilyen nagy felhajtás, ennyi drága felszerelés, mint ma. Igaz, eleinte kézzel ütötték a labdát, az ütő használata csakhamar szokássá vált - ennek első bizonyítéka 1356-ból származik.

A nép szabad téren, sokszor a várost körülvelő árokban játszott egy focipálya méretű térségben. A gazdagok labdaházakat építettek, ahol már a mai méretekkel megegyező pályákon játszottak. Azért volt fontos, hogy házban vagy árokban folyjon a játék, mert a falak is szerepet kaptak. A szabályok szerint az elütött, visszaütött labdának pattannia kellett a fal és a tető bizonyos pontjain. A szerva csak akkor volt érvényes, ha a labda pattant az oldalfalon. A játékosok mögötti falon különböző méretű lyukak voltak: ha valaki ezekbe beletalált, sok pontot szerzett magának.

A zsinór (háló) Spanyolországban például akár 2-5 méter magasan is lehetett. Franciaországban 1,5 méter magasan feszítették ki, alján pedig rongyok lógtak, amik jelezték, ha a labda ott szállt el. Szervához a labdát egy cövekre rakták, és úgy ütötték meg. Hibának számított, ha visszaütés előtt kétszer ért földet, pályán kívülre repült, a zsinór alatt szállt át a másik térfelére vagy testet ért a labda. A pályára különböző vonalak voltak festve, mert az is számított a pontozásban, hogy a vissza nem ütött labda hol ért földet. A legközelebbi vonal határozta meg, hogy mennyi pont jár az ütőnek.

Sokáig pénzben folyt a játék. A játékosok egyforma összeget dobtak be a perselybe, ami a győztesé lett. Eleinte csak pár száz fontban ment a játék, de később itt is kisebb vagyonok (4-6000 font) cseréltek gazdát. A győztes nyereményéből fizette a játékvezetők, játékosok, jelenlévők ételét, italát.

A tenisz nagyon kedvelt sport volt Angliában és Franciaországban. Gyakorlatilag minden király hódolt e játéknak, és több labdaházat is épített. VIII. Henrik, Anglia királya is szerette, bár nem volt nagy játékos. Ő varratott először külön teniszruhát magának. A Hampton Court kastélyban lévő labdaházat egy föld alatti folyosó kötötte össze a lakosztályával. II. Jakab fogyókúráinak szerves részét képezte a játék. Rendszeresen megmérette magát játék előtt és után, volt, hogy két kilót is leadott.

Labdaház Budán is volt. Nem egész házat építettek, csak egy fedett tetőt, amit négy oszlop tartott. Az oszlopokra voltak még deszkalapok szerelve azokon a pontokon, ahol a labdának pattania kellett. Mátyás király is játszott, amit bizonyít Estei Hippolit esztergomi érseknek írott levele és a hozzá csatolt ajándék: teniszütő és labdák.

A Labdaházak több ízban is beleszóltak a történelem folyásába. A Francia forradalomban játszott például szerepet az a bizonyos labdaházi eskü. Nagyon fontos még, hogy lehetővé tették vándor színtársulatok fellépését, főleg

Franciaországban, ahol szinte minden városban volt labdaház. Ezért vált uralkodóvá a XVII-XVIII. században a négyszögeletes nézőtér, amely felváltotta a Shakespeare kora óta szokásos félkör alakút.