Krokodilok hétköznapjai
2005/12/19 00:00
259 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Afrika ősi lakosai tisztelték az állatokat, például az egyiptomiak igen nagyra becsülték a nílusi krokodilt. Az európaiak nem, meg is tizedelték az egykor Afrika urainak számító hüllőket. Azonban ez sem tüntette el őket, ahogy a 60 millió éves földi tartózkodásuk szinte végig sikertörténetnek tekinthető. A krokodil félelmetes ellensége szinte minden húsból való élőlénynek, amelyik inni akar a fekete kontinensen.

Afrika viszonylag érintetlen, távoli vidékein, a szavannákon a mai napig az állatok királya, az oroszlán az úr. A vizeket azonban egy még hatalmasabb gyilkos tartja ellenőrzése alatt. A krokodilok a dinoszauruszok kora óta vadásznak Afrika folyóiban. Egy kivételesen gyors, erős és leleményes dinasztia, amely 60 millió éven keresztül fennmaradt. A krokodilok olykor türelmesek, sőt gyengédek is tudnak lenni. Az évmilliók alatt tökéletes ragadozókká vált krokodilok kiállták az idő próbáját.

A Földközi-tengertől a Jóreménység-fokáig egész Afrikában - már a hatalmas növényevő-csordák megjelenése előtt - erőtől duzzadó ragadozók éltek. Az egyiptomiak által nagyra becsült, de az európaiak által megtizedelt nílusi krokodilok ma már nem számítanak a kontinens urainak. De még ma is élnek, és nem hagyják legyűrni magukat. Mindezekkel együtt a világ legsikeresebb gyilkosai közé tartoznak. Az idő próbáját kiállt testfelépítésük, mely alig változott az elmúlt 60 millió év során, félelmetes ellenfelévé teszi őket embernek, állatnak egyaránt. A Föld egyik legerősebb ragadozójának súlya elérheti az egy tonnát, hossza pedig a hat métert.

A fekete kontinens felett égő nap forróságától kitikkadt állatoknak hatalmas kockázatot kell vállalniuk, ha szomjukat akarják oltani. A krokodilok lesből támadnak, és addig várnak, amíg szükség van rá. Lélegzetüket órákon át képesek visszatartani, és a vizekben a krokodilok gyakorlatilag láthatatlanok.

Kedvenc csemegéjük a Thomson-gazella, őket viszonylag könnyű elkapni és egy fűevővel nagyon jól tud lakni egy kifejlett példány is. A gazellák néha nem csak inni járnak a folyóhoz, hanem, ha a fű zöldebb a másik oldalon, akkor néha megpróbálnak átkelni rajta. A krokodilok jól ismerik a gazellák kedvenc átkelőhelyeit, és mindent megtesznek, hogy helyzetbe kerüljenek. Súlyos testüket csak nagy nehezen tudják felvonszolni a zúgókon, de remélik, hogy erőfeszítésük nem lesz hiábavaló. Ennek a vadászatnak hatalmas a jelentősége. Egy gazella ugyanis csak egy krokodil számára elegendő. A gazdagabb legelők csábítják a gazellákat, és többen megkockáztatják az átkelést.

A krokodilok feszülten állnak lesben, a szerencsésebbek közül néhányan nemsokára megtömhetik a hasukat. Minden egyes gazellára éhes krokodilok egész falkája veti rá magát. A néhány gazella túl kevésnek bizonyul. A csillapítatlan éhség ádáz rivalizálásba csap át. Amikor szegényes a menü, a legnagyobb falatok a legerősebb krokodiloknak jutnak. És ők nem nagyon törődnek az asztali etikettel. Egy-egy falánk krokodil olykor megpróbálja átharapni riválisa páncélzatát.

Természetesen a krokodilok élete sem csupán gyilkolásból áll, számtalan formában kommunikálnak - és ez különösen így van, amikor párzásra készülnek. Ha a hím éppen udvarol, akkor tekintélyes mellizmait remegtetve lelkesen bugyborékol. Egy kifejlett hím az összes környéken levő nőstényt meg szeretné hódítani. Minden évben többükkel is párosodik. Amint a nőstények csoportosulni kezdenek körülötte, elkergeti a rivális udvarlókat. Eljött a gyengéd tánc ideje a nőstényekkel. A hím és a nőstény finoman végighúzzák állkapcsukat a másik pofáján, azon a részen, amely a legérzékenyebb az érintésre. Amikor a nőstény készen áll, a hím diszkréten alá csúszik, és csábító bugyborékokat ereget párja tokája alatt. Egy hidegvérű hüllő ennél szebbről álmodni se tudna. A folytatásban kitérünk a krokodil gyermeknevelési fáradalmaira, valamint arra, hogy egy ilyen félelmetes ragadozó élete sem mentes az életveszélytől.

(Nat. Geo)