Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
2003/01/23 08:00
1247 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Aki ismeri, lépten-nyomon találkozhat vele, mert megtalálható a réteken, legelőkön, utak mentén, parlagokon, elhagyott telkeken. A dombvidékitől egészen a havasi övbe felhatol. Közeli rokona a széles levelű útifűnek (Plantago maior L.), valamint a közepeslevelű útifűnek (Plantago media L.).

landzsasutifu A gyógyszerészipar mindhárom faj leveleit felhasználja, de a lándzsás vagy keskenylevelű útifű a legjobb erre a célra. Elismert köhögés elleni szer, ezért gyakran keverik teákba is. Évelő növény, ami erős gyökérrel kapaszkodik a talajba. Levelei tőrózsás elhelyezkedésűek, 20-40 cm hosszúak, keskeny lándzsa alakúak, hegyesek, szélük ép, nyélben keskenyedő, 3-7 cm hosszú. Kocsánya 10-30 cm magas, csúcsán 5-7 milliméter vastag, tömött füzérvirágzat van. A virágok aprók, fehéres színűek, májustól szeptemberig nyílnak. A szedést is ebben az időszakban kell elvégezni, miket aztán levegőn ajánlatos szárítani. Szélmegporzású.

Hatóanyagok

Keserűanyagok, kovasav, aukubin glükozid, flavonoidok, számos ásványi anyag és cseranyagok.

Alkalmazások

Régóta gyógynövény. Nyálkaanyagokat, magjában pedig gyengén mérgező kevés aukubint is tartalmaz. Az útifű elsősorban a légzőszervi megbetegedések ellen használható, különösen erős köhögés, szamárköhögés, tüdőasztma, hurut, de még tüdőtuberkulózis ellen is. Teája máj-és hólyagbántalmak esetén is ajánlható.
Hosszabb gyaloglás alkalmával cipőbe téve megakadályozza a vízhólyagok kialakulását. A beteg testrészre helyezve gyógyítja a rosszindulatú mirigybetegségeket is. Ezekben az esetekben friss majoránnát kell beáztatni olívaolajba, majd 10 napig meleg helyen tartani. Az így nyert olajjal be kell kenni a beteg testrészt, szétmorzsolt útifűlevelet ráhelyezni, és kendővel bekötni. A népi gyógyászatban szúnyog, méh vagy darázscsípés ellen is használták, rögtön a csípés után kenték be a csípés környékét szétdörzsölt útifűlevéllel, így a csípés helye nem dagadt meg és nem is viszketett.

Teakészítés

1 púpozott teáskanál levelet adunk 1/4 liter vízhez, csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

Teakeverék:

1 púpozott teáskanálnyi keveréket 1/4 liter vízzel leforrázzunk. A keverékhez kakukkfüvet és útifüvet veszünk 1:1 arányban.

Levélborogatás:

a frissen szedett széles levelű vagy lándzsás útifűlevelet megmossuk, egy deszkán összetörjük és felrakjuk.

Szirup:

Két összemarék útifűlevelet ledarálunk húsdarálón. Ehhez a levélpéphez 300 gramm nyerscukrot és 250 gramm valódi mézet és kevés vizet adunk, hogy oda ne égjen. Folyamatos kevergetés közben gyenge tűzön főzzük, amíg sűrű massza keletkezik belőle, amit melegen üvegekbe töltünk. Hűtőszekrényben tároljuk.

Vissza