Lápok ritka hala
2005/04/28 14:22
2249 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A fokozottan védett lápi póc egyike a Kárpát-medence őshonos halfajainak. Ez a faj nem ide vándorolt, hanem itt alakult ki. Azonban élőhelyei, a mocsarak és lápok annyira összezsugorodtak, hogy bekerült a veszélyeztetett fajok Vörös Könyvébe. A Duna 1992-es elterelésekor több százezer lápi póc pusztult el a Szigetközben. Osztrák természetvédők a Fertőzugban 100 példány szabadon engedésével igyekeztek valamit javítani a faj helyzetén.

Közismert tény, hogy hazánk európai viszonylatban viszonylag jól a természeti értékek megőrzése terén. Az is nagy szerencséje kis országunknak, hogy vannak még benne felelős gondolkodású emberek, akik a szívükön viselik környezetünk és tágabb otthonunk, a természet sorsát. De most nem a magyaroknak kell köszönetet mondani, hanem nyugati szomszédainknak. További szerencs, hogy a természet nem ismeri az ember által létrehozott határokat. Mint ahogy, például a Fertő-tó vízgyűjtő területe sem, aminek nagy része Ausztriához tartozik, kisebb területe pedig Magyaroszág fontos élőhelye. Itt él például a hazai Vörös Könyvben is szereplő, fokozottan védett halfaj, a lápi póc (Umbra krameri).

A kutya-, béka-, pete-, pót- és ribahalnak is nevezett lápi póc igen kis elterjedésű faj, fő területét a Kárpát medence alkotja. Ezért nagy felelősség hárul ránk, abban, hogy ez a ritka hal fennmaradjon. Ezért tett most közös erőfeszítéseket a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Donau-Auen Nemzeti Park. A Fertőzugból már évtizedekkel ezelőtt kihalt pócokból októberben 100 példányt engedtek szabadon, Mosontarcsa (Andau) mellett. Az MTI beszámolója szerint a Donau-Auen Nemzeti Parkban és Gramatneusiedelnél még meglévő két utolsó ausztriai állományból vettek el anyahalakat a hansági visszatelepítési terv megvalósításához. Mint Paul Rittsteuer, burgenlandi tartományi kormány hivatalának agrártanácsosa elmondta, azt tervezik, hogy az elkövetkező két évben további 200 halat telepítenek ki a hansági vizekbe.

A lápi póc egyike a Fertő-tó tágabb környezetében élő 35 őshonos halfajnak. Olyannyira őshonos, hogy itt is alakult ki. A XIX. századi nagy folyószabályozások országszerte előfordult az Alföldön és a Kisalföldön, de a mocsarak lecsapolásával élőhelyei eltűntek. Csupán a megmaradt, nagyobb kiterjedésű mocsarakban találkozhatunk vele, ilyen például a Szigetköz. A Kárpát-medencén kívül csupán a Duna alsó folyásánál és a Dnyeszter vannak kisebb állományok.

Viszonylag nagyon könnyen megkülönböztethetjük vizeink valamennyi halfajától. Zömök, legfeljebb 10 cm-es testét nagy pikkelyek borítják, melyek a fejre is kiterjednek. Oldalvonala nincs. Páros úszóinak sajátos felépítése lehetővé teszi azok egymástól független mozgatását. Az egy helyben lebegő, zsákmányára váró lápi góc páros úszóinak mozgatásával leginkább valamely négylábú állatra emlékeztet. Innen ered a népies kutyahal elnevezés. Testének alapszíne vörösesbarna, elszórtan kisebb-nagyobb fekete foltokkal. Oldalvonala helyén aranyszínu sáv húzódik, amelynek fémes irizálása megfelelő megvilágítás esetén akváriumban is nagyon dekoratív lehet. A hátúszó és a farokúszó tövét sötét foltsor díszíti, egyébként az úszók színtelenek.

Ami a nagyobb vizekben a csuka, ugyanaz az apró lápokban a póc. Gyakorlatilag ezekben a kis vizekben a póc a csúcsragadozó. Akárcsak méretesebb rokona ő is territóriumtartó hal. Általában vadászterületén általában a felszín közelében, egy növény takarásában les zsákmányára. Rejtekhelyéről gyorsan, hirtelen csap le áldozataira, melyek általában bolharáko, szúnyoglárvák, halivadékok és vízre hulló rovarok. A mocsárbeli életmódhoz jól alkalmazkodva képes a levegő oxigénjét is felvenni.

A lápi póc rövid életű, gyors fejlődésű halfaj. Első életévében elérheti a 4-5 centiméteres hosszúságot. Az ivarérettséget már kétéves korban (egyes irodalmi adatok szerint kivételesen már egyéves korban) éri el. Harmadik életévében elérheti a legfejebb 10 cenmtiméteres maximális hosszúságot. 4 évnél ritkán él tovább. Egy kifejlett nőstény 100-200, 2 milliméter átmérőjű ikrát rak a kiválasztott fészekbe, melyet támadás esetén nagy hévvel védelmez. Az ikrák 6-8 ap alatt kelnek ki.

Az osztrák szomszédok mostani akciója különösen örvendetes, annak fényében, hogy a Duna 1992-es elterelésekor a Szigetközben élő állomány nagy része elpusztult. Akárcsak a többi élőlénynél, a lápi pócnál is elmondható, hogy élőhelyének védelme nélkül nem sokat ér a természetvédelmi oltalom. Magyarországon egyre jobban csökken a mocsarak-lápok száma, ami sajnos a póc állomány apadásához is vezet. A fokozottan védett halfaj eszmei értéke 100.000 forint.