Lekerülhet az étlapról a cibetmacska
2004/02/23 00:00
701 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Ázsiára rossz idők járnak, egyre több járvány üti fel a fejét az ember által sűrűn lakott területeken. Az a-típusos tüdőgyulladás több ezer megbetegedést okozott. A járvány elterjedését a kínai hatóságok úgy próbálták megakadályozni, hogy az ország érintett tartományaiban irtóhadjáratot rendeztek a cibetmacskák ellen. Mindez annak ellenére történt, hogy nincsenek közvetlen bizonyítékok arra, hogy a betegség erről az állatról került át az emberre.

Nagy port vert fel az utóbbi években a Kínából kiinduló úgynevezett SARS, az a-típusos tüdőgyulladás-járvány, amely fél év alatt világszerte több mint nyolcszáz áldozatot követelt. Kínában és Hongkongban több mint 5300 ember betegedett meg SARS-ban. Szakértők feltételezik, hogy a vírus állatoktól került az emberekbe és az állatvilágban továbbra is terjedhet.

A kínai hatóságok úgy próbálták megakadályozni a járvány terjedését, hogy először is kiirtottak mintegy tízezer cibetmacskát. Ez a cibetmacska-félék közé tartozó kis állatnak a pontos neve álcás pálmasodró (Paguma larvata). 80 centiméter hosszúra is megnőhet, amiből a farka 45 centiméteres, súlya pedig 2 és 5 kilogramm között mozog. De meghízhat akár 11 kilogrammosra is. Apró állatokkal és gyümölcsökkel táplálkozik, ovális, csíkos pofácskája pedig a menyétére emlékeztet – olvasható az MTI által kiadott hírben.

A kínai állatvédők most abban reménykednek, hogy a megbetegedésekkel összefüggésbe hozott cibetmacskák lekerülnek az éttermek étlapjairól. Egyes aktivisták ezen felül azt is szorgalmazzák, hogy az állatokat leölésük helyett egyszerűen engedjék szabadon. Szerintük ugyanis attól nem kellene tartani, hogy vadon élő cibetmacska-félék fertőznének meg embereket, hiszen ezek a félénk, éjszaka tevékeny állatok, ha egyetlen embert is meglátnak, hanyatt-homlok menekülnek.

Egyébként sok tudós szerint az állat teljesen veszélytelen az ember egészségére, mint eleség, minthogy roston sütve fogyasztják. A betegség kockázata inkább azoknál áll fenn, akik a cibetmacskát tenyésztik, levágják, vagy ételt készítenek belőle. A tömeges kiirtás értelmetlenségét jól mutatja az, hogy sok olyan tartományban is észleltek tüdőgyulladásos beteget, ahol pedig nem is él cibetmacska.

Közvetlen bizonyíték arra, hogy a járvány erről az állatra terjedne át az emberre, valójában nincs. A tudósok csak azt állítják, hogy hasonlóság van a legújabb, állítólag SARS-betegnél felfedezett koronavírus és aközött, amit e cibetmacska-féleségnél találtak. Ezért viszont nagyon is elképzelhető, hogy a kórokozó mégis csak erről az állatról terjedt át az emberre. Tavaly májusban mutatták ki, hogy a cibetmacskák is vírushordozók.

Az ázsiai cibetmacska

Bengáliában, Asszamban, Burmában, Dél- és Közép-Kínában, Sziámban és a Malakka-félszigeten él. Nepálban és Szikkimben a Himalája hegység déli lejtőin tetemes magasságokba jut föl.

Előfordul ezeken kívül keleti Tibetben is, de déli és nyugati irányban nem nagyon jut át Bengália határán, mert már a közép-indiai tartományokból és a Dekkán-fennsíkról hiányzik. A nyugaton és a déli tartományokban viszont egy másik faj, a Viverra civettina Blyth él. Az ázsiai cibetmacska általában magányosan él. Napközben ligetekben, berkekben, sűrű bozótban hever, éjjel portyázásra indul, ezenközben nem ritkán az emberi telepeket is felkeresi, hogy tyúkokat, kacsákat raboljon. Eleség dolgában egyáltalában nem válogatós, megeszi a gyümölcsöt, mindenféle gyökeret, rovart, kígyót, békát, tojást, továbbá mindennemű madarat és emlőst, melyet hatalmába ejthet. Bengáliában májusban vagy júniusban 3–4 kölyköt ellik, melyek Hodgson szerint valószínűleg nyitott szemmel jönnek a világra.

Forrás: Brehm: Az állatok világa