Lezáratlan a hazai őssejt-ügy
Szendrei Judit
2003/06/04 08:00
708 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egyetlen orvostudományi eljárást nem kísért korábban akkora érdeklődés és botrány hazánkban, mint a köldökzsinórvérből származó őssejtek levételének kérdését. Az esetleges későbbi megbetegedések során kecsegetető gyógyulási esélyeket biztosító anyag kinyerésének megtiltása óta több gyermeket váró pár fordult a bírósághoz önrendelkezési jogainak érvényesítéséért.

Az őssejtek olyan korai stádiumban lévő, még nem specializálódott sejtek, amelyekből még bármilyen emberi szövet kialakulhat, attól függõen, hogy milyen környezetbe kerülnek, s amelyek adott esetben különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejteket pótolhatnak különböző kóros állapotokban. Többféle módon nyerhetők az emberi szervezetből: a csontvelő mellett egyik legfontosabb forrásuk a köldökzsinórvér. Az ebből nyert őssejtek átültetése az eddigi tudományos eredmények szerint alkalmas lehet a megszületett gyermek későbbi betegségeinek - az immunhiánnyal járó állapotok, a különböző rosszindulatú daganatok, sugárfertőzés és a vészes vérszegénység - gyógyítására.

A köldökvér őssejtjeit eddig kizárólag vérképzőrendszeri betegségek - például az akut és a krónikus leukémia - gyógyítására alkalmazták sikerrel, egyéb lehetséges felhasználási módjai jelenleg kísérleti stádiumban vannak. A kutatók ugyanakkor nem zárják ki, hogy a forradalmi lehetőségeket rejtő sejtecskék idővel szervek kifejlesztésében is felhasználhatóak lesznek.

A betegség természetétől függően az átültetéshez a beteg saját szervezetéből származó (autológ), vagy közeli rokonától illetve tőle genetikailag független donortól nyert (allogén) őssejtek használhatók fel. A köldökzsinórvérből származó (autológ) őssejtek átültetését 1988-ban végezték el először, míg az első "merészebb": nem rokonok közti transzplantációra 1993-ban került sor; ennek sikeressége nyomán merült fel köldökzsinórvér-, illetve őssejtbankok felállításának igénye. Még ugyanebben az évben létre is jött az első nyilvános, végző és kifejezetten erre a tevékenységre szakosodott köldökvér-bank New York-ban, majd az ezt követő években számos további hasonló intézményt hoztak létre világszerte.

Hazánkban a Fővárosi Szent László Kórházban, rokonok közötti vérátömlesztés céljából történő tárolással foglalkozó, kis kapacitású köldökzsinórvér-őssejtbank működik, de emellett több magáncég is tett lépéseket köldökzsinórvér-minták gyűjtésére és tárolására. Az egyetlen, munkáját legális engedélyek birtokában végző ilyen cég, a Sejtbank Kft. Vállalkozása januárban lehetetlenült el, amikor egy rendeletmódosítás nyomán fel kellett függesztenie tevékenységét.

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek gyógyításban való eredményességéről évek óta folyik a vita a hazai és nemzetközi orvos-szervezetek berkeiben egyaránt. Azt egyetlen szakember sem vitatja, hogy átültetésük a csontvelő-transzplantációkhoz képest számos előnnyel jár: gyűjtése a csontvelővel ellentétben egyszerű, és fájdalommentes; sebészi beavatkozást nem igényel; és elhanyagolható veszélyt, illetve kellemetlenséget jelent a donor számára.

Míg önkéntes csontvelődonor őssejtjeihez ráadásul átlagosan 3-6 hónap alatt lehet hozzájutni, a köldökzsinórvérbankban tárolt őssejtek esetében az átfutási idő csak mintegy 1-2 hét. Előnyük emellett, hogy miután képesek vérképzésre alkalmas sejtekké válni: a később születő testvértől levett minta segítségével sikerrel lehet alkalmazni az eljárást többféle, az elsőszülöttnél fellépő betegség gyógyítása során.

Számos előnye mellett ugyanakkor a szakemberek szerint nem szabad megfeledkezni a köldökzsinórvérből származó anyag átültetésének potenciális hátrányairól sem, amelyek közül első helyre a klinikai tapasztalatok hiányát sorolják. Egyelőre ugyanis még az sem száz százalékig egyértelmű, hogy a világra jövetelt követően mennyi időn belül célszerű a köldökzsinórból kinyerni az anyagot, illetve vitatott az is, hogy mennyi ideig tárolhatók az őssejtek anélkül, hogy károsodnának, és elveszítenék gyógyító képességüket.

Újabb problémákat vet fel, hogy az egy donortól kinyerhető vér mennyisége korlátozott, s miután csecsemőről van szó - a legtöbb esetben nem tartalmaz annyi vérképző sejtet, amennyi a felnőtt szervezetbe történő átültetéshez szükséges. Az anyag felhasználásának eredményessége ezért egyelőre csupán a donor 4-5 éves koráig tűnik biztosíthatónak, utána nem, ugyanakkor egyelőre az sem ismert pontosan, mennyi őssejtnek kell lennie minimálisan az átültetésre kerülő mintában ahhoz, hogy az eljárás sikerrel végződjék.

Jelentős kockázatnak tartják emellett, hogy miután az őssejtek újszülöttől származnak, akiről az adott pillanatban még nincsenek genetikai információk, fennállhat annak veszélye, hogy genetikailag rendellenes, netán betegséget hordozó sejtek kerülnek tárolásra, illetve adott esetben átvitelre.

Az orvosi-biológiai bizonytalanságok mellett az őssejt-technológia sikeres alkalmazását számos pénzügyi, etikai és szabályozási probléma is nehezíti. A szakmai szervezet - sokak szerint hibás - köldökvér-levételt "befagyasztó" állásfoglalása mellett az őssejtek kinyerésének és tárolásának lehetősége - annak borsos ára miatt - jelen pillanatban csak a szülők egy kisebb hányada számára elérhető. Az igazságosság elve akkor teljesülne, ha a kecsegtető lehetőségeket rejtő anyag tárolásának lehetősége minden állampolgár számára alanyi jogon járhatna, ettől azonban még fényévnyire van a hazai egészségügy.

A hazai őssejt-botrány - bár igazából csak néhány hete hangos tőle a sajtó - voltaképpen januárban pattant ki, amikor az egészségügyi tárcán belül működő Egészségügyi Tudományos Tanács emberen végzett tudományos kutatásnak, így engedélyköteles eljárásnak minősítette a köldökvér-levételt. A hazánkban egy éve háborítatlanul zajló - és rutineljárásnak számító - beavatkozások így rögvest törvénytelennek ítéltettek, a kórházak pedig - egy esetleges pert elkerülendő - a továbbiakban nem vállalták, hogy elvégezzék rövidke műveletet. (Aki szakmai jóváhagyás nélkül végez el egy engedélyhez kötött beavatkozást, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekményt követ el, ami 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.)

A gyermekük őssejtjeit tárolni szándékozó szülők Magyarországon eddig a Sejtbank kft. szolgáltatásait vehették igénybe, a cégnek azonban az ETT- határozat következtében fel kellett függesztenie tevékenységét. A szervezői, bonyolítói feladatokra vállalkozó kft. egyébként az uniós engedélyekkel és tizenöt éves tapasztalattal rendelkező belga Cryo-Cell vállalat központjába juttatta az itthon levett mintákat, és a rendelet megszületése előtt mintegy 900 esetben kötött szerződést gyermekük őssejtjeinek tároltatását igénylő szülőkkel - esetenként 260 ezer forintos megbízási díj ellenében.

Néhány héttel ezelőtt a szakmailag és anyagilag is ellehetetlenített Sejtbank kft, illetve egy gyermeke megszületését váró magánszemély pert indított az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Tudományos Tanács ellen annak érdekében, hogy a bíróság soron kívül mondja ki: jogellenes az ETT-nek a köldökvérgyűjtést emberen végzett kutatásnak minősítő állásfoglalása. A felperesek oldalán később négy másik - szintén gyermeket váró - magánszemély is csatlakozott az eljáráshoz.

Közös beadványuk szerint az ETT és a Tárca döntésével sérül a betegek törvényben előírt személyes szabadsága és önrendelkezési joga, ráadásul egy későbbi betegség esetleges gyógyulását akadályozza a minisztérium azzal, hogy nem engedi meg az őssejt levételét. A felperesek emellett annak megállapítását is kérik: az ETT januári állásfoglalása kárveszélyt okozott és olyan helyzetet teremtett, amely miatt egyformán kár éri azokat a szülőket, akik születendő gyermekük későbbi egészségéről kívánnak gondoskodni, illetve az őssejtek levételével és külföldre juttatásával foglalkozó cége(ke)t is.

A Fővárosi Bíróság (FB) végül formai okokra hivatkozva, illetve azzal utasította el a felperesek kérelmét, hogy nincs olyan közvetlenül fenyegető kárveszély, amit a döntéssel indokolt lenne elhárítani. A tárgyalást végül elnapolták; a következő fordulót - amely az álláspontok merevsége miatt sajnálatosan nem kecsegtet az eddigitől eltérő eredménnyel - június 10-re tűzték ki.

Időközben egy új, ígéretes fordulat állt be az őssejtek hazai kezelésének terén: az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet vezetésével állami cégekből, egyetemekből, országos gyógyintézetekből és kisebb magánvállalkozásokból álló tíztagú konzorcium a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretén belül 230 millió forintos támogatást nyert el a "Géntechnológiák fejlesztése nagy mortalitású betegségek sejt- és szövetátültetéssel kombinált terápiájához" című pályázatával.

A konzorcium fő célja, hogy olyan modellrendszert építsen ki, amelyben valamennyi gyakorlati, technológiai, jogi és etikai követelményt figyelembe véve kezelik és támogatják a témához kapcsolódó kutatásokat, emellett egy saját gyermek számára, későbbi felhasználás céljából történő, önköltséges köldökzsinórvér-letét rendszer, illetve egy orvosi javallatra (pl. már meglévő, öröklődő hematológiai betegségben szenvedő gyermek esetében) történő, alapítványi vagy államilag finanszírozott őssejtbank létrehozását tervezik.

Addig azonban a gyógyíthatatlan betegségek kezelésének, illetve később akár a szervátültetések alapanyagául szolgáló alapanyag műtéti hulladékként nap mint nap veszendőbe megy: újabb és újabb - a későbbiekben potenciálisan megbetegedő - újszülötteket fosztva meg majdani gyógyulási esélyüktől.