Magyarország legnagyobb barlangjai
2002/04/22 00:00
11538 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Előző cikkünkben a barlangok kialakulásáról és néhány ritkábban látogatott barlangunkról szóltunk. Most azokról a barlangokról olvashattok, melyeket a legtöbben látogatnak, mert a leglátványosabbak - akár a bennük előforduló kőzettani és ásványi jelenségek, akár régészeti kincseik miatt.

A leglátogatottabb és legismertebb hazai barlang a mára nemzeti parkká nyilvánított Aggteleki-karszt hegységében található, és valójában nem is egyetlen barlang, hanem egy szerteágazó barlangrendszer a magyar-szlovák határon: a Baradla-Domica-barlangrendszer. Hossza körülbelül huszonöt kilométernyi, számtalan járható és látogatható és még több ritkán járt vagy gyakran vízzel telített járattal. Legnagyobb sziklacsarnokai elérik az ötven méteres magasságot, egyes termei a kétszáz méter magasra nőnek. Az egész világon a legnagyobb cseppkőbarlangok között tartják nyilván. Az Aggteleki-karszt barlangjai között található az ország második leghosszabb barlangja is, a Béke-barlang (8743 méter), és a Szabadság-barlang is az előkelő hatodik helyen található a maga 2717 méteres hosszúságával.

A Baradla-barlang ősidők óta ismert az ember előtt, számtalan kultúra nyomait találták meg járataiban: a korábbiak közül a csiszolt kőkor és az ún. bükki kultúra emlékei is előkerültek, az első leletek tízezer évnél is régebbiek. Bél Mátyás már 1742-ben leírást adott a barlang akkor ismert, a maihoz ugyan nem mérhető részeiről. Talán ennek is köszönhető, hogy a század fordulóján már külföldről is annyi látogatója volt a barlangnak, amely szükségessé tette, hogy Sartory József elkészítse részletes térképét, az első, mérnök által készített barlangtérképet. Jelenleg három különböző túrára lehet jelentkezni a barlangokban: az aggtelekire, az aggteleki középtúrára, és a jósvafői rövid túrára. A legszebb kétségtelenül az első, mely számos hatalmas csarnokot érint, követi az Achewron-patak nyomvonalát, melybe a Styx-patak is torkollik. A középtúra utasai viszont alkalmanként a Táncteremben hajóra szállva bejárhatják a barlangi tavat is. (A barlang április 16-tól október 15-ig látogatható, 9-17 óra között, október 16-tól április 15-ig 9-16 óra között. A túrák hossza és időtartama: aggteleki túra 1,3 km, 1 óra, vörös-tói túra 2,3 km, 2 óra, hosszútúra (előzetes bejelentés alapján) 7 km, 5-6 óra.)

A Bükk-hegység barlangjai közül kiemelkedik a leglátogatottabb hazai vizes barlang, a Miskolctapolcai-tavasbarlang, mely évente több százezer látogatót fogad. Kialakulásánál azok a melegvizes, hévizes források bábáskodtak, melyek vize ma is előtör a Hejő-patakot alkotva. Ez a víz található a barlangban is, mely alatt a mélyből feltörő források nemcsak a vizet, de bugyborékolás kíséretében földmélyi gázokat is a barlangba juttatnak - ezeknek a gázoknak a bomlasztó hatására magasodott a barlang terme. Az előzőekkel szemben tehát nem leszálló hideg karsztvíz, hanem a hévizek oldották ki a tavasbarlang járatait. Mára a barlangmélyi források vizét csővezetéken szállítják a barlang magasába, ahonnan tíz-tizenkét méteres zuhatagok formájában engedik a "masszázst" igénylő vendégekre. A termálvíz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, kismértékben jódot, brómot, fluort és szabad szénsavat is tartalmaz. Rádiumemanáció-tartalma is jelentős, így bizonyos gyógyhatása is van.

A Budai-hegység számos barlangja közül kiemelkedik a Pálvölgyi-barlang. Az egykori kőfejtőből nyíló cseppkőbarlangot valószínűleg 1902-ben fedezték fel, és már a húszas években jelentős pártfogói voltak ügyének. Mivel az üreg két kőzetréteg határán alakult ki, számos ősmaradványt találhatnak látogatói, ha közelebbről is szemügyre veszik falait, kőzeteit. Keletkezése szintén hévizes eredetű, amely mintegy negyvenmillió éves folyamatot jelentett. Jelenleg csaknem évi harmincezer látogatót fogad, ám még ez a szám is alacsony ahhoz képest, hogy e kiépített barlang milyen látványosságokkal szolgál. Mára több mint három kilométeres hosszúságban tárták fel a kutatók, és bizonyos helyeken a járatok 20-25 méterre közelítik meg a Mátyás-hegyi barlang járatait, mely az egész Dunántúl leghosszabb barlangja.

A Mecsek leghíresebb barlangja Abaligeten található, és a XVIII. század óta egyre látogatottabb turistacentrum alakult ki a környékén. Jelenleg évente hetven-százezer látogatót is fogad, kiépítettsége, világítása is kitűnő. Teljes hosszúsága majdnem egy kilométer, kialakulása a víznyelő-barlangokhoz kapcsolódik. A légúti megbetegedésekkel küszködők számára levegője kitűnő klímával bír, ezért gyógybarlangként is látogatott. Jellegzetessége, hogy számos nagyobb termet igen szűk járatok kötnek össze, melyekben kis vízfolyások is találhatóak. Heves esőzésekkor még ma is le kell néha zárni a barlangot, mivel a víznyelőkön bezúduló víz veszélyeztetné a látogatókat. Cseppkövei fiatalabbak, mint a fent említettekéi, ám szépségük semmivel sem szerényebb.