Makik szigete
2003/09/23 00:00
1184 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Madagaszkár a makik paradicsoma. Ezeket a kecses, mozgékony állatokat a Tsingy Bemaraha Nemzeti Parkban hét faj képviseli. Közös jellemzőjük a hatalmas, kerek szemük és az ezt övező fekete szőrkarika, valamint a fekete orrhegy, ami különös arckifejezést kölcsönöz nekik.

Bolygónk negyedik legnagyobb szigetének, az Afrika délkeleti partjaival szemben elnyúló Madagaszkárnak a felszínét egy észak-déli irányú hegylánc határozza meg. A keleti oldalán húzódó, viszonylag keskeny parti rész az Indiai-óceán felől bőséges csapadék ellátásban részesül, ezzel szemben az Afrika felőli oldalon nagyon kevés eső hullik, mivel a roppant hegylánc feltartóztatja az esőfelhőket.

A Világörökség listájára 1990-ben felvett, 1520 négyzetkilométer kiterjedésű Tsingy Bemaraha Nemzeti Park a nagyrészt félsivatagos Bemaraha-fennsíkon terül el. Ezen a tájon évente csupán 550 milliméter csapadék esik és a hőmérséklet a januári 24°C-os és a júliusi 17°C-os átlagok között mozog. A mészkőhegység felszínén található repedéseken keresztül ez a kevés csapadék is gyorsan elszivárog, és a mélyben összegyűlő vízhez a növények gyökerei már nem érnek le. A nemzeti park túlnyomó részét ezért száraz lombhullató, de viszonylag sűrűn tenyésző erdő takarja. A védett terület északi részén az erdőt helyenként fás szavanna váltja fel. A leggyakoribb fafajok a madagaszkári ébenfa, a malgas vadbanán és a majomkenyérfa. Ám ez csak nagyon gyenge ízelítő a Tsingy Bemaraha növényvilágából, amelynek nagy része csak Madagaszkáron őshonos. 53 fafajta, 55 cserje-, 42 lián-, 38- lágyszárú és 5 orchideafaj gazdagítja errefelé az élővilágot.

Madagaszkárnak a nagy fekete földrésztől való elszigeteltsége ad magyarázatot arra, hogy kevés gerinces él a szigeten, de azok között a makik a legfontosabbak. Madagaszkár egyébként a félmajmokhoz tartozó makik paradicsoma. Ezek a kecses, mozgékony állatokat a nemzeti parkban hét faj képviseli. Közös jellemzőjük a hatalmas, kerek szemük és az ezt övező fekete szőrkarika, valamint a fekete orrhegy, ami különös arckifejezést kölcsönöz nekik. Madagaszkár egyik legfurcsább állta a véznaujjú maki - amelyről már szóltunk a ZöldZóna oldalain - akinek legfurcsább tulajdonsága, hogy középső ujjai rendkívüli módón elvékonyodtak és meghosszabbodtak. Ez a sajátos szerszám arra szolgál, hogy a fakéregből, illetve annak repedéseiből ki tudja piszkálni a rovarlárvákat, melyek legfőbb táplálékát jelentik.

A természetvédelmi terület 64 madárfajnak ad otthont, ezek közül öt a vangagébicsek családjába tartozik, amelyek a Galápagos-szigeteki Darwin-pintyekéhez hasonló evolúción mentek keresztül. A sarlós vanga a fák kérgén kutat rovarok után, a veréb nagyságú kék vanga a levegőből kapkodja a rovarokat. A család legnagyobb képviselője a sisakos vanga kaméleonokra, békákra és kisebb madarakra vadászik. A nemzeti park egyik legritkább madara a bozótjáró földiszalakóta leginkább az amerikai sivatagok futókakukkjára hasonlít. A homokos bozótosokat kedveli, ezért kizárólag a terület északi részén fordul elő.

A Tsingy Bemaraha Nemzeti Park számos természeti értéke mellett kulturális kincseket is őriz. A Manambolo-folyó szurdokai a sziget őslakosainak, a vazimbáknak ősi temetkezési helyeit rejtik magukban.