Mégis káros a szolárium?
Joó Hajnalka
2004/01/23 08:00
778 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Évek óta vitáznak a tudósok és bőrgyógyászok a szolárium esetleges káros hatásairól: egyesek a természetes napozás biztonságos és hasznos alternatívájának tartják a mesterséges sütkérezést, mások szerint azonban a barnítógépek használata kifejezetten káros és kerülendő. Brit kutatók az elmúlt héten újabb bizonyítékkal támasztották alá, milyen alattomos folyamatok állnak a napstúdiók gyengéd sugarainak hátterében. A bejelentés nyomán több országban korlátoznák, máshol pedig korhatárhoz kötnék a készülékek használatát.

A jól ápoltsághoz - főként a hölgyek körében - ma már egyre inkább hozzátartozik a mindig egyenletes színű, egészségesen barna bőr is, nők tízezrei keresik fel ezért - akár hetente több alkalommal is - a szépségszalonok barnítófülkéit. Bár a legtöbben jól ismerik és betartják a bőrgyógyászoknak a gépek használatának vonatkozó figyelmeztetéseit, sokan alárendelik egészségüket a kolléganő-pukkasztó, csokoládészínű bőrszínnek.

Hazánkban az 1980-as években nyíltak meg az eleinte még csak a magasabb társadalmi rétegek számára elérhető első szolárium-szalonok, manapság azonban már minden sarkon megtalálhatjuk, és a legtöbben megengedhetik maguknak a színmegtartásnak és a téli barnulásnak ezt a formáját. A tíz évvel ezelőtti gépekben még fél órát kellett egy helyben aszalódnia az embernek ahhoz, hogy jobb esetben is pecsenye pirosra süljön, a mai modern, nagyteljesítményű szendvicságyakban azonban már 3-6 perc is elegendő az egyenletes, bronzbarna szín eléréséhez.

Bár e korszerű készülékeket egytől egyig bőrgyógyász szakorvosok tanácsait figyelembe véve fejlesztették ki, a régebbi típusoknál biztonságosabb, de mégsem kockázatmentes a használatuk. Az UV-sugarak káros hatásainak veszélyét először a kilencvenes évek közepén vetették fel az orvosok. A tudomány korábban jó UVA és rossz UVB-sugarakról beszélt, utóbbiakról azt tartották, hogy a bőr leégéséért és a napszúrásért felelősek. Időközben azonban kiderült, hogy az UVB-sugarakat kiszűrő, csakis UVA-sugarakat kibocsátó fénycsövek is ugyanannyi - ha nem több - kárt okoztak a barnulni vágyók bőrén.

A készülékek működését meghatározó UV A-sugarak az azonnali pigmentáción keresztül fejtik ki hatásukat. Mivel e sugarak kb. tízszer erősebbek a nap természetes UVA-dózisánál, tényleg hipp-hopp le lehet velük barnulni. A külsőleg áldásos hatású nyalábok azonban mélyen behatolnak a bőrbe, ahol - elérve a kötőszövetet - roncsolják a rugalmas rostokat, kiszárítják és idő előtt elöregítik a bőrt, nem is beszélve a sejtszerkezetben keletkező rosszindulatú elváltozásokról.

Dr. Anthony Young, a tekintélyes londoni King's College kutatója évekkel ezelőtt húsz évre visszatekintő vizsgálatai alapján jelentette ki, hogy a Napból érkező ultraibolya A és -B sugárzás fokozza a melanómák, rosszindulatú festékes bőrdaganatok kialakulásának kockázatát, a napozás után dr. Young azonban napokkal ezelőtt azonban ugyanezt állította a szolárium által keltett sugarakról is. A brit kutató eredményeinek alapját az 1995 és 2002 közötti készült felmérés szolgáltatta, amely 24 százalékos emelkedést mutatott ki a rosszindulatú melanoma előfordulásában Nagy-Britanniában.

Young megállapításai szerint a heti szolárium-használat a normális ultraviola sugárzás hatszorosának teszi ki az emberi testet, de bebizonyította azt is, hogy két hét leforgása alatt a szoláriumban eltöltött 10 alkalom jelentősen legyengíti az immunrendszer teljesítőképességét. A fentiek miatt Dr. Young szerint ajánlatos volna, ha a barnulni vágyók a szolárium használatát évi 10, maximum 20 alkalomra korlátoznák, a 18 év alatti fiataloknak emellett szerinte nem szabadna igénybe venniük a készülékeket, azoknak pedig, akiknek a bőre egyébként is nehezen hajlamos a barnulásra, a tudós szerint teljesen le kellene mondaniuk a mesterségesen napozásról.

Ismerve a nő hiúságot sajnos nem valószínű, hogy a vészjósló eredmények publikálása számottevő hatással lenne a szoláriumozási kedvre, ha viszont már mindenképp ragaszkodik valaki a mesterségesen szerzett/megtartott barnasághoz, legalább ésszel, az alapvető egészségvédelmi előírások betartásával tegye:

  • A legfontosabb először is az, hogy mindenki a bőrtípusának megfelelően használja a készüléket. Az ósdi, a moderneknél is károsabb gépek elkerülésére érdemes megkérdezni az üzemeltetőtől mielőtt pedig befekszünk egy szerkezetbe, hogy milyen sugarakat bocsát ki a masina.
  • A napágyakon az üzemben tartó köteles feltüntetni a maximális kezdőidőt is, tehát azt az időtartamot, amit fehér bőrrel a készülékben tölthet a leégés veszélye nélkül. Ezt az ajánlást a csodás szín reményében se hagyjuk figyelmen kívül, és mindig tartsuk szem előtt a fokozatosságot!
  • Kötelező írniuk a tulajdonosoknak a szalonok falára a gépek karkarbantartási gyakoriságát is, az elhanyagolt, ellenőrizetlen gépeknek ugyanis megváltozhat a sugárzása. Sok helyen külön felhívják a betérők figyelmét, hogy új csövek vannak a gépben.
  • Vigyázzunk: a reklámszerű mondat nemcsak jót, de veszélyt is jelent: bár az új neonok kétségkívül hatékonyabbak a régieknél, egyúttal veszélyesebbek is, mert erősebb fényt bocsátanak ki és nagyobb a leégés veszélye.
  • Az alapvető szabályok betartása mellett is vannak olyanok, illetve olyan esetek, akiknek/amikor egyáltalán nem ajánlott a szolárium használata. Egyáltalán ne menjenek barnítószalonba például a gyerekek, a nagyon világos, a szeplős, illetve májfoltos bőrűek, de kerüljék a szolikat azok is, akik lázasak, valamilyen gyulladásuk van, antibiotikumot, vízhajtót vagy egyéb gyógyszereket szednek.

Régi tévhit, hogy a különböző napolajak, napozókrémek használatával meg lehet előzni a mesterséges sugárzás okozta leégéseket. Valójában e kenceficék más célra készültek, a műnapozás közben többet ártanak, mint használnak, a bőrpirosodást elkerülendő használjunk inkább speciális - és minden szalonban kapható - szoláriumozáshoz kifejlesztett krémeket.

Mivel az Európai Unió legtöbb tagállamában - köztük Nagy-Britanniában is - az orvosok régóta hangoztatják a napozógéppel kapcsolatos aggodalmukat, a brit orvosi kamara tavaly áprilisban a kormányt is felkérte a szoláriumokkal kapcsolatos szabályok szigorítására. Hasonló szabályzáson gondolkodik jelenleg Ausztrália kormánya is. A camberra-i egészségügyi hatóságok a kontinens egyik tartományában külön jogszabály-tervezetet készítenek elő a barnítógépekről. A most készülő rendelet főként a fiatalkorúak mesterséges sütkérezését korlátozná: a tervezet szerint 15 éves kor alatt tilos lenne, 15 és 17 éves kor között pedig szülői engedélyhez lenne kötve a napozógépek használata.

Kép

  • www.werfenweng.at/d/bilder/solarium.jpg