Művészet a természetben - természet a művészetben
2002/11/13 00:00
1321 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Pihentessük tekintetünket egy furcsa formájú fán, vagy egy, a vízbe hullott faleveleket ringató, csöndes kis patak tükrén. Egy színpompás pillangó, egy bohócruhás tengelic mind-mind a természet végtelen alkotóművészetét dicséri. Most induló sorozatunkban természetfotósokat hívtunk segítségül, hogy az általuk látott világot bemutatva egy kicsit mi is természet közelbe kerülhessünk. Elsőként Dr Vizúr János életművéből válogattunk.

Dr Vizúr János képei


1955-ben születtem falun. 4-5 éves koromban nagyapám elvitt gombászni. Tágas rét, harmatgyöngyök, csiperkegombák boszorkánykörei...


Évtizedek távlatából úgy sejlik, ez volt az első meghatározó élmény - természetközelben.

Azután a gyerekkori barangolások az erek és bombatölcsérek susogó nádasaiban, kora hajnali dunai horgászatok...


Az iskolák és az egyetem idején átmenetileg természet - távolba kerültem. Később a lelkileg megterhelő pszichiáteri munka elemi erővel taszított a Szépség keresésének útjára. Egy szinte véletlenül kezembe került fényképezőgép ( Fed - 2 ), néhány élesebbre sikerült dia, Fekete István újraolvasott könyvei... és a már csaknem elhamvadt érzések a Természet iránt újra parázslani kezdtek.

A parázsból lángolás lett, és ebből a lángolásból a természetfotózás örök szerelme nemesedett ki.


Mit is jelent ez a szerelem?


Mit is jelent nekem természetközelben lenni?


A Természet : Templom. Szentély.


Olyan hely, ahová csak alázattal szabad belépnem, olykor térden csúszva, máskor hason kúszva, de mindenkor nyitott szemmel és szívvel, megtisztulni akaró lélekkel.

Ha így közeledem, elém terít egy eddig alig ismert világot, látnom enged új dimenziókat, feltár titkokat, legrejtettebb szépségeit felvillantja.


Ha szigorú elvárásainak megfelelek, befogad.


A Csodák ritka pillanataiban, a Magány és a Csend varázsos birodalmában, eggyé olvadva az Idővel olykor létrejön az alkotás, mely ember mivoltunk leginkább isteni vonása.

Az emberi alkotás azonban sohasem tökéletes, és ebből a hiányból újabb késztetés születik.


A tökéletesedés vágya, a pillanat örökkévalóságának megragadása vonz újra és újra vissza - TERMÉSZETKÖZELBE.

Dr Vizúr János (1955), pszichiáter, jelenleg egy gyógyszercég területi képviselője.

20 éve elkötelezett híve a természetfotózásnak. A természet szenvedélyes szeretete, a szépség megörökítésének és továbbadásának vágya hajtja.

Tagja a Magyar Természetfotósok Szövetségének (naturArt), a Fényecset fotóklubnak. A legpatinásabb természetfotós egyesület, a Nimród (Magyar természetfotósok Társasága) a közelmúltban alelnökének választotta. Tulajdonosa a Natur Foto Galériának.

A természetfotó pályázatok rendszeres résztvevője. Eddigi díjainak száma - itthon és külföldön - meghaladja a 30-at. Ezek között többszöri kategória 1.díj Az Év Természetfotósa pályázaton, a 2000. Év Nagygyörgy Sándor díja (a Találkozás a Természettel fotópályázat fődíja), FIAP kék szalag, CIC pályázat Prix d'honneur /Kanada/ a legkiemelkedőbbek.

Publikációinak száma több száz (könyvek, újságok, magazinok, brossúrák, naptárak, képeslapok). Képei díszítik irodák, orvosi rendelők, otthonok falait.

Csoportos kiállításokon l983-tól vesz részt ( kb. 60 kiállításon szerepelt Magyarországon és külföldön).
Egyéni ill. Zsila Sándorral közös kiállításai:
Budapest Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház l998
Almásfüzitő 2000
Nagykanizsa 2000
Szepetnek 2000
Budapest Mc Art Galéria 2000
Budapest Hotel Ibisz 2001
Budapest Lakástrend Kiállítás /Műcsarnok/ 2001
Budapest V.A.M. Design Galéria 2001
Budapest Fonte Bútorház 2001
Abony Városháza Díszterem 2001
Telki Magánkórház 2001
Szentendre, Szivárvány Óvoda 2001
Budapest, Marczibányi tér, 2002