Nedvesedő Földön globális szárazság
2005/12/19 00:00
850 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A globális felmelegedés és a levegőszennyezés következtében melegebb és jóval szárazabb napok köszöntenek ránk - állítják amerikai kutatók egy új klímamodell alapján.

Beate Liepert, a New York-i Lamont-Doherty Earth Observatory munkatársa kollégáival együtt olyan számítógépes programot dolgozott ki, amely a szén-dioxid emelkedő mennyisége mellett más szennyezőanyagok légkörbe kerülését is figyelembe veszi a víz körfogásának modellezésében, és ebből következtet a várható éghajlati változásokra.

Abban a legtöbb klimatológus egyetért, hogy a földi éghajlat egyre melegebbre fordul, és hogy a globális fölmelegedés pedig növekvő csapadékmennyiséggel jár együtt. Ennek magyarázata a besugárzás megnövekedése által okozott intenzívebb párolgás. Ennek ellenére egyes szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt aszályokra számíthatunk.

Az általános elmélet szerint a hőmérséklet emelkedésével jóval több víz párolog el az óceánokból. A nedvességtől duzzadó felhők a szárazföld felé érve hatalmas esők formájában szabadulnak meg terhüktől. Ezen túl a fokozódó szén-dioxid mennyiségre reagáló szárazföldi vegetáció is növekvő páratartalmat indukál. Ezen hatások mellett azonban számos olyan tényező is jelentkezik, amely pont az ellenkező hatást eredményezi - állítja Beate Liepert. "Túlzott egyszerűsítés lenne azt állítani, hogy a környezetszennyezés Földünk felmelegedéséhez vezet, ami pedig több csapadékot eredményez. Az, hogy bolygónk 'nedvesebb' lesz, még nem jelenti azt, hogy csapadékosabb is lesz egyben".

A kutatócsoport számos egyéb, a környezetet szennyező anyagnak a víz körforgására gyakorolt hatását tanulmányozta, különös tekintettel a légkörben megtalálható finoman eloszlott szilárd és cseppfolyós ún. aeroszolrészecskékre (pl. korom). Közismert, hogy a csapadékképződéshez elengedhetetlenek ezek apró, szilárd változatai, amelyekre kicsapódik a légkörben található nedvesség (ún. kondenzációs magként szolgálnak). Így keletkeznek a felhőrészecskék, amelyek egyre híznak, és ha tömegük átlép egy kritikus határt, csapadékcsepp formájában lehullanak.

Lieperték elmélete szerint az emberi tevékenységből adódó környezetszennyezés következtében megnőtt az aeroszolrészecskék mennyisége a levegőben. A légköri kicsapódó pára ezért jobban eloszlik a részecskéken, így a felhőrészecskék sokkal nehezebben tudják átlépni a fent említett kritikus tömeghatárt. Ez egy másik jelenséget is maga után von: a számítógépes szimuláció alapján megállapítható, hogy noha a földi felhőtakaró kiterjedése lényegesen nem változik, a szárazföldek fölött - a fent említett jelenség miatt - mégis a felhőréteg vastagodása figyelhető meg. Ennek következtében a földfelszín kevesebb besugárzást kap, ami bizonyos régiókban a hőmérséklet visszaesését eredményezheti.

Összességében tehát a Liepert-modell alapján megállapítható, hogy a közeli jövőben globálisan kevesebb csapadék és napsütés valószínűsíthető, illetve inkább szárazságtól, mintsem áradásoktól kell tartanunk.

Liepert honlapja