Nélkülözhetetlen baktériumaink
2014/10/01 14:53
890 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Szervezetünkben több száz baktériumfaj él, melyek nélkül elképzelhetetlen lenne az élet.

baci

Már gyermekkorban megtanuljuk, hogy evés előtt kezet kell mosni, mert kezünk tele van apró kórokozókkal. Ahogy felcseperedünk, egyre inkább tudatosul bennünk, hogy mindenhol, minden tárgyon, minden használati eszközön számos mikroorganizmus él. Mindennapjainkat baktériumok, vírusok és egyéb mikroszkópikus élőlények milliói közt éljük, melyek közt találhatók betegséghordozók és olyanok is, amelyek teljesen ártalmatlanok. Kevés szó esik azonban azon aprócska élőlényekről, melyek hasznosak, nem beszélve az életünkhöz nélkülözhetetlenekről.

A baktériumok felfedezése

Az első baktériumokat a holland származású Anton van Leeuwenhoek pillantotta meg a 17. században, a maga által készített csiszolt lencsék egymás elé helyezésével. Így készített eszközét tekintjük ma is a mikroszkóp elődjének. Ugyan a baktériumok – pontosabban aprócska, szabad szemmel nem látható lények - betegségokozó tulajdonsága már az ókorban felmerült a végső bizonyítékokra a 19. századig kellett várni. A középkorban teljesen elutasították ezt a lehetőséget, a fertőzések és betegségek forrásának a rossz levegőt, a nem megfelelő higiéniát, illetve a test belsejéből eredő tényezőknek tulajdonították. A 19. században nem csak a baktériumok kórokozó mivoltára derült fény, a francia Louis Pasteur néhány hétköznapi jelenség magyarázatát is baktériumoknak tulajdonította. Így derült fény az alkoholos- és a tejsavas erjedésre, amely a borkészítés mellett a sajt, joghurt és egyéb tejtermékek előállításának alapját képezték.

Nélkülözhetetlen baktériumok

Az előbbiekben nyomon követhettük, hogyan fedezték fel, hogy a baktériumok nemcsak kórokozók lehetnek, hanem jelentős gazdasági hasznuk is van. A nélkülözhetetlen baktériumok felfedezésére azonban a 20. század elejéig kellett várni. A század második felében vált közismertté, hogy a vastagbélben élő baktériumok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emésztés folyamatában, különösen a növényi eredetű cellulóz bontásában. Hamarosan az is kiderült, hogy egyes vitaminok, pontosabban a K-vitamin termelődéséért is bélflóránk felelős. Az elmúlt évtizedben azonban rájöttek arra, hogy ennél is összetettebb a helyzet.

A legfrissebb eredmények

Napjainkra világossá vált, hogy a beleinkben élő baktériumfajok száma akár az ezret is elérheti, mennyiségük pedig saját sejtjeink ezerszeresét. Ez utóbbi tény nem meglepő, hisz a baktériumok prokarióta szervezetek, így méretük lényegesen kisebb, mint egyetlen emberi sejtté. Tisztában vagyunk azzal, hogy egészséges bélflóránk felborulása nem csupán emésztési zavarokhoz vezet, hanem az immunrendszer működése is felborul, ami egész szervezetünkre hatást gyakorol. Úgy tűnik, az egyensúly megbillenése elősegíti a cukorbetegség és az elhízás kialakulását is, de egyre több betegségről derül ki, hogy köze lehet a megváltozott bélflórához.

Vigyázzunk rá nagyon!

Általánosságban elmondható, ha nem figyelünk oda kifejezetten az egészséges bélflóránkra akkor annak egyensúlya feltehetően már fel is borult. A helytelen táplálkozás, az antibiotikumok, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás a leggyakoribb problémaforrások, de számos bélflóra károsító kórokozó is ismert. Fontos lenne a megfelelő pro- és prebiotikum bevitele, előbbiek jótékony hatású mikroorganizmusok, míg utóbbiak a probiotikumok kizárólagos táplálékai.

Marsi Zoltán írása