Nem vakond, mégis ás
2005/12/19 00:00
729 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A legtöbb békáról úgy tudjuk, hogy a vízparton, nádasokban élve szinte az egész életét a vízben tölti. Pedig létezik olyan faj, amelyik a földbe ásva érzi magát a legjobban. Ha nem muszáj, ne vegyük kézbe, mert mirigyeiből fokhagymára emlékeztető szagú váladékot bocsát ki. Az ásó életmódhoz koponyacsontja és hátsó lábai is átalakultak. Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Magyarországon élő 18 kétéltűvel - egy szalamandra, két gőte- és tizenkét békafaj - többnyire nedves, vizes élőhelyeken vagy azok közvetlen környékén él. Most közülük is a barna ásóbékával (Pelobates fuscus) kerülünk közelebbi ismeretségbe. Már csak abból az apropóból, hogy az utóbbi évtizedekben az egész világon megfigyelhető a kétéltűek állományának általános csökkenése. Fontos viták zajlanak arról, hogy a korábban felhalmozódott vegyszerek, az ózonlyuk nagyobbodása vagy globális felmelegedés mindennek az oka.

Az ásóbékáknak három európai fajuk van, melyek életmódjukban nagyon hasonlítanak egymáshoz, a különbség főleg a színezetükben van. Valamennyi fajra jellemző. Mivel mindegyik faj a földet turkálja, a szemek között található koponyacsontok egységes, széles csonttá olvadtak össze.

Az ásóbékafélékre (Pelobatidae) általában jellemző a zömök, tömzsi testalkat, a mirigyes, de viszonylag sima bőr és a pupillájuk függőleges hasítása. Előszeretettel rejtőzködnek a talajban, többnyire csak éjszaka másznak elő. Az ásó életmódhoz hátsó lábuk kemény szarugumójával alkalmazkodtak.

Magyarországon elsősorban a laza talajú területeken fordul elő, ahol természetes viselkedését, a beásást könnyedén gyakorolni tudja. Régebben úgy gondolták, hogy csak sík vidékéken él, azonban előfordul domb- és hegyvidékeken is, csak rejtőzködő életmódja miatt ritkán látható.

Rózsaszínes árnyalatba hajló barna alapszínű testük van, melyet nagy fehéres vagy vajsárga foltok és sűrűn elhelyezkedő, piros pontok díszítik. Hátulsó lábain erősen elszarusodott gumó látható, amellyel beássa magát a talajba. Ha kézbe vesszük, azonnal érezhető ásómozgásba kezd, ezután célszerű kezet mosni, minthogy mirigyei által fokhagymára emlékeztető váladékot termel. Hangot csak párkeresés idején ad ki. Erőteljes, mély kotyogása legjobban víz alatti mikrofonnal vehető fel. Petéit többszörös, vaskos zsinórba rakja, gyakran egészen kicsi, időszakos vizekbe is. Lárvája hatalmasra nő, a legnagyobbra az ismert hazai békafajok közül, sokszor majdnem eléri 2 centimétert.

Éjszakai életmódú, rejtőzködő békafaj. A nappal nagy részét a talajba beásva tölti, csak este, szürkületkor indul vadászatra. Tavasszal a szaporodóhelyekre való igyekvés közben néha nagy tömegben is találkozhatunk velük. Időnként nappal is előmerészkednek, amit az jelez, hogy a kizárólag nappal vadászó kék vércsék fiókáiknak néha nagy számban hordanak ásóbékákat is. Vizet csak párzás és peterakás idején keresnek fel. Szaporodásában gondot jelent az, hogy sokszor a nagyon hamar kiszáradó alföldi pocsolyákba is lerakja petéit. Főként férgekkel és rovarokkal táplálkozik. A telet mélyen a talajba ásva vészeli át.

Elterjedésükről és állománynagyságukról csak keveset tudunk. Az időszakos vizek megmaradásának elősegítésével, egyes talajfelszínek műveletlenül hagyásával nagyon sokat lehet tenni a faj fennmaradásáért. A barna ásóbéka Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 2000 forint.