Olvadó esélyek
2002/12/03 00:00
848 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Megdöbbentő "ilyen volt ilyen lett" képek láttak napvilágot a sajtóban: a század elején készült felvételeken jégtakaróval vastagon fedett hegyek találhatóak, csupán a legmagasabb pontokon látszanak ki a sziklák, az ugyanott napjainkban készített fotókon jól látszik: a jég visszahúzódott, a sziklák csupaszon meredeznek itt-ott egy kis hófolttal.
Ferenc József gleccser (Új Zéland)

Nemrég megdöbbentő képek láttak napvilágot a sajtóban. A fotókat ugyanazon a helyen, ugyanabból a szemszögből készítették, különbség mindössze annyi köztük, hogy közel száz év telt el készítésük között. A század elején készült felvételeken egy jégtakaróval vastagon fedett hely található, csupán a legmagasabb pontokon látszanak ki a sziklák. A Greenpeace aktivistái által, napjainkban készített fotókon jól látszik: a jég visszahúzódott, a sziklák csupaszon meredeznek itt-ott egy kis hófolttal.

Nemcsak a sarkkörök jégtakarói olvadnak, hanem a magas hegyeink hófödte csúcsai is kezdenek fogyni. A hegyekből lenyúló gleccserek olvadása szintén szembetűnő lett az utóbbi néhány évtizedben. Ennek okait mindenképp a környezetszennyezés okozta üvegházhatással lehet magyarázni. Az üvegházhatást okolják a globális klímaváltozással, ami van, ahol lehűlést eredményez, de általában a felmelegedés a jellemző velejárója.

Pasterze gleccser az Alpokban (Ausztria)

Az általános felmelegedés hatása katasztrofális lehet az élővilágra nézve. A gyorsan elolvadó gleccserek jelenleg világszerte rengeteg élőlény, köztük az ember számára is vízforrást jelentenek. A Greenpeace szerint "a gleccserolvadás látható és kétségtelen jele annak, hogy a Föld melegszik és változik az éghajlat." A gleccserek a Föld "lázmérői". A lázmérők minden bizonnyal pontosan mérnek.

A Föld másik oldalán az Antarktiszon sem rózsás a helyzet. A hatodik kontinensen az utóbbi 50 évben jelentősen emelkedett a hőmérséklet. Ez mára oda vezetett, hogy akkora jéghegyek válnak le az Antarktiszt övező sekély tengereket borító jégtömegről, amik megzavarhatják az óceáni áramlatokat. Mindenképp elgondolkodtató, hogy amíg a jégtakarókat tápláló hideg áramlatok az Antarktisz nyugati része felől lelassulnak, sőt akár el is akadhatnak, addig a globális felmelegedés zavartalanul folytatódik. Ez oda vezethet, hogy akkora jégmezők szakadhatnak el a déli sarkvidéktől, mint Franciaország területe. Egy ilyen méretű jégtömbről pedig már nem nehéz elhinni, hogy zavart okozhat az óceáni áramlatokban. Amiknek többek között az is köszönhető, hogy télen az egész amerikai kontinens, Európa és Ázsia partvidékein nem dermesztően hideg az időjárás.

Grinnel Gleccser (USA)

Mindezeknek a nyilvánvaló jelenségeknek az ellenére úgy tűnik, hogy a kiotói egyezmény nem fog megvalósulni. Nyár elején az amerikai elnök elutasította az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló egyezmény ratifikálását az USA-ban, annak ellenére, hogy a legnagyobb kibocsátóról van szó. De emiatt nemcsak az USA-t lehet kárhoztatni, az európai országok közül Franciaországnak szintén fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, Japán pedig csak Amerikával karöltve lenne hajlandó az egyezmény életbe léptetésére. Nagyon úgy tűnik, hogy a rövidtávú gazdasági érdekek sokkal fontosabbak az államok számára, mint Földünk jövője. A problémát valószínűleg csak az fogja megoldani, hogy muszáj lesz a szén-hidrogének elégetésén alapuló rendszerek helyett mást kitalálni, mivel azok az előrejelzések szerint 40-70 év múlva elfogynak. Közben pedig tovább olvadnak a gleccserek, a sarkkörök jégtakarói és velük együtt az esélyeink.