Parlagok királya
2002/05/29 08:00
2026 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kora tavaszi favirágzással elkezdődött az allergiaszezon. Budapesten jelenleg négyszázezerre becsülik az érintettek számát, az országos adat ennek a többszöröse lehet. Jól érzékelteti a betegek számát, hogy néhány rendelőintézetben még most is a tavaly októberben előjegyzett vizsgálatokat végzik. Az üröm, a perje- és muharfélék mellett messze a parlagfű okozza a legtöbb problémát, aminek virágzása még csak most jön.

A tavasz beköszöntével megjelentek a levegőben az allergiáit okozó pollenek, amelyek kora márciustól késő őszig megkeserítik a szénanáthában szenvedők életét. Az igazán veszélyes pollent terjesztő fűfélék május közepétől ontják magukból a virágport, a legnagyobb ellenség a parlagfű megjelenésére pedig a nyár beköszöntével kell számítani. A parlagfű amerikai eredetű növény, napjainkra az Antarktisz és az Északi-sark kivételével mindenhol elterjedt. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg, majd terjedt el feltartózhatatlanul, a nevéhez méltó megműveletlen területeken, latin elnevezése egyébként sokkal hangzatosabb: ambrosia artemisifoliának hívják. A növény legfeljebb derékmagasságúra nő meg, de sanyarú körülmények esetén magassága a 10-15 cm-t nem haladja meg. Levelei mélyen beszabdaltak, szárán jól látható szőrszálak találhatók. A parlagfű egynyári növény, ami azzal jár, hogy egy év alatt több nemzedéket is kitermelhet.


A parlagfű terjedése Magyarországon
Dr. Béres Imre térképvázlatai alapján

Akárcsak a többi növény a parlagfű is virágporral, pollennel szaporodik, amelyet a hímivarú virágok apró zöld fürtjei rejtenek, ezek nyár közepétől október végéig nyílnak. Pollenjei sokkal kisebbek a többi növényétől, sokkal könnyebben jut el nagyobb távolságra, mint többi társa és mérete miatt a bezárt ablakok, ajtók résein is keresztül hatol. Maga a virágpor szemcse gömbölyű, felületén kis kampók vannak, amik arra szolgálnak, hogy a nőivarú virágon könnyebben tudjon rögzülni. A kicsi kampók miatt az ember nyálkahártyáján is gond nélkül tud landolni, így tüsszögést vált ki azokból is, aki egyébként nem allergiásak. Egyetlen növény kb. egymillió pollenszemcsét is képes termelni, az allergiás tüneteket pedig egy köbméter levegőben található húsz-harminc szemcse is kiválthat. A parlagfű minél nehezebb körülmények között találja magát, annál több pollen termelésére képes átállítani magát.

Egy másik számunkra kedvezőtlen tulajdonsága, hogy az ipari tevékenységek miatt a légkörben található egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid a parlagfűre élettanilag jó hatással van. Ez azt jelenti, hogy minél több lesz a szén-dioxid, a parlagfű annál több virágport fog termelni. Ez nem túl jó hír az allergiásoknak.

A sok kellemetlenség miatt, amit rengeteg embertársunknak okoz - orrfolyás, égő és viszkető szemek, fulladás, asztmás rohamok - a parlagfüvet kötelező irtani. Aki ezt a tulajdonában lévő területen elmulasztja arra bírságot rónak ki. Nyugat-Európában sikerült visszaszorítani ezt a sok gondot okozó növényt, tehát a helyzet nem reménytelen. Be lehet például vetni ellene a természetes fűnyíróként nagyszerűen működő birkákat, kecskéket és a lakossági összefogás is komoly eredménnyel szolgálhat.