Puskás Ferenc - a XX. évszázad magyar férfi sportolója
2002/09/02 08:00
997 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A nagyapák és apák korosztályának bizonyára sokat mond Puskás Ferenc neve. A fiataloknak mítosz, és a Népstadion névadója. Bevezetőnek talán elegendő annyit elmondani róla, hogy ő az egyetlen magyar futballista, akinek mezét megrendelheted az Interneten is, természetesen angol portálról mintegy 14 ezer forintnyi angol fontért.

Puskás Ferenc, akit eredetileg Purczeld Ferencnek neveztek el szülei, 1927-ben született Kispesten (ami azt is jelenti, hogy idén volt hetvenöt éves). A valaha volt leghíresebb magyar sportolók egyike ő. A magyar válogatottban szerzett 83 góljával nemcsak a válogatott góllövő listáját vezeti, de a Corriera della Serra című olasz lap kimutatása alapján a XX. század legjobb góllövője a világon, Pelét megelőzve. Tegyük hozzá, hogy ezt a 83 gólt alig néhány év alatt lőtte, hiszen 1956-ot követően Spanyolországban folytatta pályafutását, és még a spanyol válogatottban is szerepelt. A fent említett lap kimutatásában egyébként még két magyar szerepelt az első tízben, Kocsis Sándor (3. helyezett) és Schlosser Imre (5.).

Puskás csapataival ötször volt magyar bajnok, háromszor ezüst-, egyszer bronzérmes. 1952-ben a Helsinki Olimpián aranyérmet nyert, 1954-ben világbajnoki ezüstérmes volt, a spanyol Reallal szintén bajnok, kétszeres BEK-győztes (ez a Bajnokok Ligája elődje volt). Aranylabda-szavazáson volt második 1960-ban, nem is érdemtelenül, ugyanis az akkori BEK-sorozat kimagasló gólkirálya volt 12 góllal - sőt, ezt később megismételte 1962-ben, amikor 7 gólt szerzett. Világ- és Európa-kupa győztes is volt, 1963-ban pedig a Világválogatottba is meghívták.

Amikor 1956-ban otthagyta a Budapest Honvéd csapatát, és nem tért vissza Magyarországra, sokan már arról beszéltek, hogy Puskás formán kívül van, túlsúlyos, már nem a régi. Ehhez képest a spanyol Real Madrid csatáraként 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett, és négyszer a spanyol válogatottban is szerepelt. 1969-es visszavonulása után edzőként dolgozott, és így is számos nagy siker birtokosa lett. A görög Panatinaikosszal az 1970-71-es idényben BEK ezüstérmesek lettek, miközben kétszer megnyerték a bajnokságot is. Az AEK Athén csapatával bajnok és kupagyőztes lett, majd az ausztrál Panhellenickel lett bajnok és kupagyőztes. 1993-ban néhány hónapig még a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját is betöltötte, ám ekkor már csodát nem tehetett, a magyar válogatott feltámadása - ahogy akkor is - most is várat magára.

Az egykori bal összekötő poszt tulajdonosa mindig is hűséges volt klubjaihoz, mindössze két csapatban játszott: itthon a Kispest (később Kispest Honvéd néven), Spanyolországban pedig a már említett Realban. Talán ennek köszönhető, hogy mindkét csapat székházában több Puskás-fénykép található, mint ahány tégla a falakban. A magyar bajnoki örök góllövőlistán Szusza és Zsengellér mögött a 3., a BEK örök góllövőlistáján Di Stéfano és Eusébio mögött a harmadik helyet szerezte meg. Amikor 1997-ben a müncheni olimpiai centrumban összeültek öt kontinens szakértői, hogy a világ focijának egy évszázadát mérlegeljék, Puskást kitüntették azért az eredményért, melyet első osztályú labdarúgóként ért el 1947-68 között. Ekkor ugyanis 489 gólt lőtt összesen a magyar és spanyol első osztályban, a legtöbbet a világ valamennyi labdarúgója közül.

Jelenleg otthona és a Kútvölgyi kórház között ingázik leginkább, névadója a Népstadionnak, és számos focirajongó örök bálványa.