Rinocéroszok a kipusztulás szélén
2003/03/04 00:00
1155 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az orrszarvúk világszerte a legve- szélyeztetebb állatfajok közé tartoznak, a ma élő öt alfajból három szó szerint a kipusztulás szélén áll. A rinocéroszok a világ második legnagyobb szárazföldi emlősei. Nagy mértékű fogyatkozásukat a tülkük miatti orvvadászat okozta. A Dél-Afrikai Köztársaságban a tülökkel való kereskedés engedélyezését tervezik, minthogy a vadorzást nem sikerült visszaszorítani.

Járnak a Földön olyan élőlények, amelyek az ember megjelenése előtt már több tízmillió évvel ezelőtt vígan legelésztek a nagy füves síkságokon. Nem volt félnivalójuk semmitől, vastag bőrük és robusztus termetük elriasztott minden húsevő ragadozót. Még egy-kétszáz évvel ezelőtt sem volt túl sok gondjuk a túléléssel, aztán egy szép napon felfedezték őket. Ekkor fordult sorsuk rossz irányba. Az afrikai orrszarvúknak egy babona és egy nagyzási mániával határos divathóbort pecsételte meg sorsát. Jemenben az a legmenőbb férfi, akinek orrszarvú tülökből készült tőrének nyele, a kínai orvoslás pedig nemi izgatószerként tartja számon a rinocéroszok ékét. Az orrszarvúkat orruk díszéért halomra gyilkoló orvvadászok a világ legveszélyeztetebb állatfajává tették őket. Például a nyolcvanas évek elején még közel 3 ezer fekete orrszarvú élt Kamerunban, jelenlegi létszámuk nem haladja meg a tízet, egész Afrikában mindössze harminc példány él ebből az alfajból. A nyugat-afrikai térség egészét tekintve egy évszázaddal ezelőtt a Szaharától délre elterülő övezetben még mintegy 1 millió fekete rinocéroszt tartottak nyilván, számuk 1950-ra 100 ezerre, 1980-ra pedig 2600-ra csökkent.

Ennek az ősállatszerű emlősnek öt faja él a világon, mind az öt veszélyeztetett, ebből három fokozottan. Az orrszarvúak a páratlanujjú patások rendjébe tartoznak, olyan tőlük gyökeresen különböző állatok társaságában, mint a lófélék vagy a tapír. A pata tulajdonképpen módosult karom, amely a lábujj utolsó ízének védelmére alakult ki. Anyaga erős, de rugalmas szaru, jó tapadási felületet biztosít és gyors futást tesz lehetővé. Az orrszarvú ki is használja ezt a lehetőséget, támadásba lendülve meglehetősen nagy, 45 km/h sebességet képes elérni 1,5-2 tonnás testsúlya ellenére.

Az öt faj közül kettő Afrikában, három Ázsiában él. Az afrikai fajok a szélesszájú, vagy fehér orrszarvú és a keskenyszájú, vagy fekete orrszarvú. Ázsiában az élőhelyeikről kapták elnevezésüket, ezért van indiai, jávai és szumátrai orrszarvú. Mindegyikük ugyanannak a közös ősnek a leszármazottja, a területi elkülönülés miatt alakultak a különféle alfajok. A két afrikai rinocérosz fajról sokáig nem tudták hogy léteznek, pontosabban azt hitték, hogy csak egyetlen faj él a fekete földrészen.

Az 1890-es évek elején az Afrikát kutató zoológusok magabiztosan kijelentették, hogy nincs többé ismeretlen állatfaj a kontinensen. A következő években hatalmas bizonyíték szolgált tévedésükre. Úgy tudták, hogy orrszarvúk kizárólag a Zambézitől folyótól délre, Dél-Afrikában élnek, ám egy angol őrnagy több példányt is zsákmányolt 3000 kilométerrel északabbra, a Felső-Nílus mentén, Zaire és Uganda határában. A tudósok hamar orvosolták jókora baklövésüket és a Nature folyóirat 1900. október 18-ai számában bejelentették a fehér orrszarvú felfedezését. Nagy afrikai felfedezőnk Teleki Sámuel gróf már tíz évvel korábban érdekes, ám nem megerősített beszámolót küldött közép-afrikai orrszarvúkról.

A fekete és fehér, avagy széles- és keskenyszájú orrszarvúk színe alig, egy árnyalat árnyalatával különbözik egymástól, valójában mindkettő sötétszürke. A zavaró elnevezés egy fordítási hiba miatt alakult ki. A fehér, angol "white" szót, keverték össze az afrikaans nyelv "weit" kifejezésével, amely széleset jelent és a rinocérosz szájára utal.

Az orrszarvúak nagy termetű, vaskos állatok, a szélesszájú orrszarvú akár 3,6 tonnát is nyomhat, testhossza a 4 métert, marmagassága pedig a 2 métert is elérheti. A fején található szarvak közül az elülső 1 méter hosszúra nőhet. E hatalmas állat 17-18 hónap után hozza világra utódját, az utódszám ellésenként csak egy. A borjú 2-3 évig anyjával marad, s csak 4-5 évesen válik ivaréretté. Élettartama a 30 évet is meghaladhatja. Az ázsiai fajok lába vastag, az afrikaiaké ezzel szemben meglepően vékony. Minden lábukon három, patával borított ujj van, orrukon pedig fajtól függően egy vagy két tülök található. Ezeknek a szarvasmarháktól és más rokonaival ellentétben nincs csontos alapjuk, hanem a koponya egy megvastagodásán ülnek. Anyaguk a keratin, a hajban és a körömben is megtalálható, ellenálló fehérje. Az orrszarvú bőre akár 2 centiméter vastag is lehet, szőrük szinte észrevehetetlen, bár minden fajnak van fül-és farokbojtja. Az ázsiai fajok bőre erősen redőzött, páncélzat benyomását kelti. Szaglásuk a legfejlettebb érzékük, de mozgékony, csőszerű fülük révén hallásuk is jó. Szemük kicsi és nagyon gyenge.

Legtöbbször magányosan élnek, a fiatalok alkothatnak párokat, a nőstény szélesszájú orrszarvúak pedig kisebb csapatokat is, az indiai faj tagjai közösen fürdőznek. A felnőtt hímek általában trágyakupacokkal és vizelettel territóriumot jelölnek ki maguknak, néha megtűrnek más hímeket is területükön. Azonban előfordulhat az is, hogy élethalál harcot vívnak egymással, agyarszerű alsó metszőfogaikkal végzetes sebeket is képesek ejteni egymáson. A keskenyszájú orrszarvúnak kevésbé körülírt a territóriuma. A jávai és a szumátrai fajok társas viselkedéséről alig rendelkezik ismeretekkel a tudomány.

Az összes létező rinocérosz faj szerepel a CITES veszélyeztetett élőlényeket felsoroló listáin. Minthogy nagyarányú pusztulásukat a tülkük miatti orvvadászat okozta, úgy próbálják megvédeni őket, hogy levágják róluk az értékes testrészt. Az állatokat befogják és érzéstelenítik őket, majd levágják a szarvukat. Ezzel megszüntetik a vadorzók számára az okot az állat elpusztítására. Mivel a tülök anyaga szaruszerű, az eljárás fájdalommentes és a társas viselkedésre sincs túl nagy hatással az amputáció. A Dél-Afrikai Köztársaságban azt tervezik, hogy engedélyezik az orrszarvúk szarvával való kereskedést, mivel az orvvadászatot sehogy sem sikerült megakadályozni. Ugandában az Orrszarvú Alapítvány menhelyet hozott létre számukra, mindkét alfaj tenyésztésével próbálkoznak. Jelenleg anyagi támogatást keresnek, hogy be tudják keríteni a szaporításra szánt területet. Ha programjuk sikerrel jár, akkor az országban szeretnék visszatelepíteni őket eredeti élőhelyeikre. Az orrszarvúak két évtizede pusztultak ki Ugandából az erőteljes orvvadászat miatt.